Az első lépésektől az első olimpiáig
Dunaújvárosban született, és ott is ismerkedett meg a szertornával. Fiatalon kitűnt tehetségével és elegáns tornájával. Hamar felhívta magára a hazai és nemzetközi szakemberek figyelmét. A 2014-es ifjúsági Európa-bajnokságon összetettben a 19. helyen végzett, majd a 2016-os előolimpián olimpiai indulási jogot szerzett Magyarországnak. Tizenhat évesen a 33. helyen végzett a riói olimpián.
A második olimpiáján már döntős
Első nagy sikerét az 2017-es kolozsvári Európa-bajnokságon érte el, ahol az egyéni összetett versenyben a második helyen zárt. A 2020-as mersini Európa-bajnokságon ugrásban és felemás korláton a legjobb gyakorlatot mutatta be, így a 2021-re halasztott olimpiára már sokkal nagyobb reményekkel érkezett. Tokióban jól is tornázott, a 11. helyen került be az egyéni összetett döntőjébe. A felemás korláton csodaszép gyakorlatot hajtott végre, ezen a szeren ő kapta a legmagasabb pontszámot, de mert a gerendáról leesett, a 14. helyen végzett. Ha nincs a rontása, akár a nyolcadik helyet is elcsíphette volna.
Az ezüst, ami szebben csillog az aranynál
A 2022. évi Európa-bajnokságon fantasztikus eredményt ért el: ugrásban aranyérmes lett. A 2023-as antalyai Európa-bajnokságon hajszállal maradt le az egyéni összetett aranyérméről, a brit Gadirova elvitte előle. Megkönnyezte az ezüstöt, mert aranyért utazott, ugyanakkor úgy gondolta, ez a második hely értékesebb, mint a 2022-es elsősége, mert négy szeren mutatott átlag feletti produkciót. A csapat negyedik lett, és a szeptemberi antwerpeni világbajnokságon reális esélyük lett volna az olimpiai csapatkvóta kivívására. Kovács Zsófia azonban nem sokkal az utazás előtt kereszt-szalagszakadást szenvedett, és néhány nap múlva meg is műtötték. Ilyen súlyos sérüléssel előfordult már, hogy valaki egy évet is kihagy, a dunaújvárosi sportoló azonban májusban már versenyzett. Felépülésében fontos szerepet játszott kivételes akaratereje, egy pillanatra sem adta fel, így megragadhatta a lehetőséget, hogy ott legyen a harmadik olimpiáján.
Szertefoszlott olimpiai álmok
A szövetség döntése szerint az kaparinthatta meg a magyar női tornászok harmadik, nem névre szóló kvótáját, aki a június végi bukaresti versenyen felemás korláton magasabb pontszámot ér el. A selejtezőben 14.050 pontot kapva Székely volt a jobb, bejutott a döntőbe, míg Kovács csak kilencedik, egyúttal első számú tartalék lett. Egy visszalépés miatt aztán ő is ott lehetett a fináléban, amelyben ezüstérmet szerezve felülmúlta Székelyt – és ami döntőnek bizonyult: több pontot (14.200) kapott, mint Székely a selejtezőben… Vagyis ilyen előzmények után elutazhatott Párizsba, ahol aztán óriási balszerencse sújtotta: három nappal a verseny előtt, július 25-én a pódiumedzésen bemutatott jó gyakorlata után, a leugrást követően megsérült a tíz hónappal korábban műtött térde. A háromszoros Európa-bajnok másnap MRI-vizsgálaton vett részt a francia fővárosban, és az eredmény ismeretében a magyar orvosi team úgy döntött, hogy nem állhat a szerekhez. Felemás korláton számíthatott volna a legjobb pontszámra, nem volt elképzelhetetlen a döntőbe jutása.
Kovács egy év után, 2024. szeptember elején újra műtéten esett át, de ez sem szegte kedvét. „Úgy érzem, ezzel lezárult egy időszak és egy új indul. Hiszen senki és semmi sem állíthat meg” – írta ki közösségi oldalára nem sokkal az operáció után, és már a 2028-as Los Angeles-i olimpia járt a fejében. 2025 márciusában már ott volt a spanyolországi edzőtáborban, de nem végezhetett még teljes értékű munkát, a hangsúly a rehabilitáción volt. A májusi lipcsei Eb-t ki kellett hagynia, és csak július derekán versenyzett először. A németországi universiadén felemás korláton próbált szerencsét, és alacsony pontszámról (5.1) induló gyakorlatával a 11. helyen végzett. A szeptember végi szombathelyi Challenge vk-viadalon is felemás korláton mérette meg magát: a második helyen jutott be a fináléba, ott azonban rontott, és hatodik lett. A szövetségi kapitány által meghatározott 14.200 pontos gyakorlattal nyílt volna esélye az októberi vb-indulásra, de ettől még messze járt.