Több sportot is kipróbált, majd jött az öttusa
1936-ban született Csepelen. Gyermekkorában több sportot kipróbált, köztük az atlétikát és az úszást, de leginkább a labdarúgáshoz húzott a szíve. 11 évesen már a Csepelnél rúgta a bőrt, amikor egy focimeccsen felfedezte a tehetségét Benedek Ferenc mesteredző. 1954-ben az ifjú Németh Ferenc a sport mellett a csepeli varrógépgyárban gyártástervezőként dolgozott. Ebben az évben látott először öttusaversenyt, amibe azonnal beleszeretett. Ennek hatására és Benedek Ferenc unszolására sportágat váltott, és nem is kellett sokat várni az első felnőtt mezőnyben elért sikereire.
Negyven fokos hőségben nyerte meg a történelmi aranyat
1955-ben már a válogatott tagja volt, az 1960-as olimpián pedig bizalmat szavaztak neki az indulásra. Bár 1959-ben egy csuklótörés miatt nem jutott ki a világbajnokságra, egy évvel később a legnagyobb versenyen bizonyíthatott, és meg is tette. Egyéniben megnyerte az olimpiát, ő lett a sportág első egyéni bajnoka. A Nagy Imre, Balczó András, Németh Ferenc összeállítású csapat szintén aranyérmes lett. Balczó annyit mondott neki a futás előtt: Cingár, ma te nyersz. Németh nem hitt neki, mert úgy gondolta, hogy Balczó meg tudja verni, mert jobb futó volt. A futásnak 40 fokos hőségben vágtak neki, Némethnek 37 másodpercet kellett az amerikai Bob Beckre verni, hogy az övé legyen az összetett sikere. A magyar tábor hangosan számolt, és amikor kimondták a 37-et, önfeledten örülhettek, mert még nem volt a cél közelében sem a nagy rivális. 53 másodperc lett a különbség köztük, Beck végül a harmadik lett, mert Nagy Imre bejött másodiknak.
Negyven fokos hőségben nyerte meg az aranyat
Kifutottam magam, az utolsó pár száz méteren minden összemosódott előttem. Már csak arra figyeltem a négyezer méter végén, hogy gödörbe ne lépjek, ki ne törjem a lábam. Mindent kiadtam magamból, ez mindig jellemző volt rám. Hatalmas cél volt előttem, amiért lehetett küzdeni.
„„
Rejtélyes betegség
Egy évvel később az olimpiai elsőség után akkor még számára is ismeretlen betegsége miatt már a visszavonuláson gondolkozott. 1961-ben a moszkvai vb-n elment az ereje, emiatt volt kénytelen kiszállni a versenyből. Hónapokig tartó orvosi vizsgálatok után derült ki, az A2-es influenza vírusa megtámadta a szívét, és gyakran előjövő szívritmuszavar kínozta. Két évvel később szívizomgyulladást diagnosztizáltak nála, és eltanácsolták a versenysporttól.
A sportolói karriert követően
Természetesen a sport közelében maradt mindig. 1987 és 1990 között Kuvaitban volt edző, majd a Nemzetközi Öttusa Szövetség adminisztratív tanácsának lett a tagja. Hazatérve ismét a csepeli vívásnak szentelte a tudását. 1996-ban ment nyugdíjba, de tovább segítette a csepeli vívást, és új vívómester-generációt nevelt föl.
Munkásságáért 1992-ben a Csepel SC-től Aranygyűrűt kapott, 1997-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át. 2009-ben kiemelkedő sportteljesítménye elismeréseként, valamint az öttusa sportágának öregbítése, népszerűsítése területén folytatott eredményes szerepvállalásáért az akkor alapított Papp László Budapest Sportdíjban részesült. 2011-ben MOB születésnapi emlékplakettet vett át, ugyanebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 1998 óta Csepel díszpolgára.
