A kezdetek
Móna István Nyíregyházán született 1940. szeptember 17-én. 1955 és 1970 között volt a Budapesti Honvéd öttusázója és párbajtőrözője. 1962-től 1970-ig mindkét sportágban magyar válogatott volt. A hatvanas években kiemelkedően eredményes, Balczó András–Móna István–Török Ferenc összeállítású öttusacsapat tagjaként négy világbajnoki, majd az 1968. évi nyári játékokon olimpiai bajnoki címet nyert. Legjobb egyéni eredménye az 1966. évi melbourne-i világbajnokságon elért negyedik helyezés, emellett négyszer (1963, 1965, 1966, 1967) volt a világ legjobbja. Az aktív sportolástól 1970-ben vonult vissza.
Bravúros edzői pályafutás
1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi oklevelet, 1972-ben a Testnevelési Főiskolán öttusa és vívó szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után ügyvédként tevékenykedett, egyúttal a Budapesti Honvéd öttusa-, és vívószakosztályának edzője, majd a vívószakosztály elnöke lett. 1989-ben majd 1992-ben megválasztották a Vívó Szövetség elnökségi tagjának. 1991-ben Török Ferenc szövetségi kapitány felkérte a válogatott lovagló és vívó edzéseinek felügyeletére. 2001-től a magyar vívóválogatott párbajtőr fegyvernemi menedzsere. 1992-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának titkára, 1997-től 2004-ig alelnöke volt.
Egyik kiemelkedően eredményes tanítványa, Nagy Tímea a 2000-es sydney-i olimpián 60. születésnapján nyert aranyérmet, majd négy év múlva megvédve címét Athénban is bajnok lett. Nevelt fia Kulcsár Krisztián, aki párbajtőrben 2007-ben szerzett egyéni világbajnoki címet.
2010. július 28-i halálát követően 2012-ben az Élettusa három tételben című könyvét a Duna International adta ki, melynek összefoglalója így hangzik: "Négy világbajnoki csapat arany és egy csapat olimpiai bajnokság, mindez hatévi veretlenségbe, sőt verhetetlenségbe „csomagolva" - akár egész életére elég siker lehetne egy embernek... De nem dr. Móna Istvánnak, aki fontos és erős láncszeme volt a Balczó-Móna-Török legendás öttusa-triónak, majd hihetetlen energiája nagy részét - a civil ügyvédsége mellett - az öt közül csak az egyik sportágra, a vívásra fordítva az egész magyar vívósport utóbbi húsz évének legsikeresebb menedzsere lett: belevéve Nagy Tímea aranyait is! A fölöslegből pedig megírta ezt a könyvet..."
“
„