Katonai pályájának fontosabb eseményei
Schaurek Ottmár iskoláit Budapesten végezte. 1920. szeptember 1-jén hadnaggyá léptették elő, a Ludovika Akadémiát 1921-ben végezte el. 1921. október 1. és 1927. március 1. között Szegeden az 5. Vegyesdandár Huszárszázadának beosztott tisztje volt. Ezen idő alatt 1923 és 1924 között lovastanfolyamot, 1924-ben géppuskás- és közelharc tanfolyamot, 1925-ben pedig lőiskolát végzett. 1924. szeptember 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1927. március 1-jén az 5. Vegyesdandár Huszárszázadának állományából Nyíregyházára, a 7. Vegyesdandárhoz helyezték át. 1928. október 1-től a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója, majd tanára, 1930. október 15-től pedig a nemzetközi olimpiai és díjugrató csapat tagja és tanítója 1936-ig. 1933. november 1-jén századossá léptették elő. A Szepessy előnév használatát 1937-ben engedélyezték számára. 1936. szeptember 1-től 1938. szeptember 1-ig Komáromban a Központi Lovastiszti Tanfolyam lovaglótanáraként tevékenykedett. 1938. szeptember 1-től a 4/5. Lovasszázad és az Ezred Pótlóidomító Különítmény, 1941. június 1-től pedig a 4/I. Huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. 1941. június 27-től október 1-ig, mint a 4/I. Huszárosztály parancsnoka Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1941. október 1-től a Bolyai Műszaki Akadémia, 1942. június 1-től pedig a Hadiakadémia lovaglótanára. 1941-ben törzstiszti tanfolyamot végzett, 1942. március 30-án őrnaggyá léptették elő. 1941-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, 1943-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon és kardokkal tüntették ki. 1943. május 1-jén alezredessé léptették elő. A Hadiakadémia 1944. december 7-ei feloszlását követően új beosztásába nem vonult be, Budapestre jött, majd Debrecenben jelentkezett a demokratikus honvédség kötelékébe. 1945. február 14-től Debrecenben a HM Lóügyi-, Vonat- és Állategészségügyi Osztály vezetőjeként teljesített szolgálatot. Ezredessé léptették elő. 1947. december 1-ig szolgált a Honvédelmi Minisztériumban, majd 1948. március 1-jén nyugállományba helyezték.
Sportpályafutása olimpiai részvétellel
1931-ben a magyar csapat tagjaként Salzburgban megnyerte a Nemzetek díját. Díjugratásban háromszor (1931, 1932, 1933) nyert magyar bajnoki címet. 1935-ben, Aachenben a Nemzetek Díja egyéni győztese lett.
Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben a díjugratás egyéniben a 32. helyen végzett. A csapatversenyben Barcza Elemér kizárása miatt a magyar csapat helyezetlenül végzett.
1946-ban ő alapította meg a Honvéd Sportistállót, amelyből az idők folyamán a Bp. Honvéd lovas szakosztálya alakult ki. A lovassport feltámasztásához az öttusa lett az alap. Schaurek e sportág újjászervezésében is részt vett, az 1947-ben alakult Csepeli MTK tiszteletbeli elnöke is volt. A kommunista hatalomátvétel után, 1950-ben „az angolszászok részére végzett kémkedés gyanúja miatt” őrizetbe vették, majd 1951-ben Kistarcsára internálták, ahonnan 1953 szeptemberében szabadult.
Hosszú szünet után 1959-ben kapcsolódott be ismét a lovassportba. Tevékenyen részt vett az Ügetőpálya megnyitásában és a galoppversenyek újraindításában. A Poroszlói Medosz Sportkör lovas szakoktatója volt, majd innen került 1963-ban Alagra az Földművelődési Minisztérium Lótenyésztési Igazgatóságához, ahol a diplomata sportistállóban dolgozott.
Kitüntetései
Megkapta a Sportbajnoki Jelvényt és a Nagy Sport Ügyességi Jelvényt is. Honvéd ezredesként vonult nyugállományba.
Életrajz szerzője
Győr Béla