Platthy

József Gyula

Platthy József középiskolás éveit Losoncon, Salgótarjánban, majd 1915 és 1919 között a pécsi és nagyváradi Katonai Főreál Gimnáziumban töltötte. 1922. augusztus 20-án, a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Tolnára a 3/II. Huszárosztályhoz helyezték. 1924 végén és 1925 elején Komáromban a lovastisztek féléves lovaglótanfolyamára vezényelték. 1925. május 1-jétől Sopronban a 3/I. Huszárosztályban szolgált. 1927. augusztus 1. és 1929. augusztus között Budapesten a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola növendéke, majd az Örkénytáborba költözött lovassági tanintézet olimpiai díjugrató csapatának tagja, 1940-től vezetője. 1942. május 9-től 1943. júniusig a 105. Könnyű Hadosztály Önálló Huszárszázadának parancsnokaként a megszállt ukrán területen frontszolgálatot látott el. 1943-ban törzstiszti tanfolyamot végzett, 1943. augusztus 1-jén alezredessé léptették elő. 1943. december 1-től Budapesten az I. Önálló Huszárosztály Törzspótszázadának parancsnoki teendőit látta el. 1944. október 15-én, Budapesten az Andrássy Laktanyában a felfegyverezett pótalakulata élén tűzharcba bocsátkozott a nyilasokkal. A háború utolsó időszakában 1945. március 20-tól osztrák területen a 3. Huszárezred Lókiképző és Felszerelő Központjának parancsnokaként tevékenykedett. 1945. május 10.-én angol fogságban esett, ahonnan 1946. szeptember 18.-án tért vissza.

Platthy József Karancskeszin született középbirtokos családban. Ötéves korában kezdett lovagolni a Keszi külterületén lévő Sötétlápa-pusztán. Lovasként 1931-ben tagja volt a Salzburgban, Nemzetek Díját nyert magyar csapatnak. Díjugratásban 1934 és 1941 között nyolcszor szerzett magyar bajnoki címet. 1936-ban az országos díjugrató bajnokság győztesének járó vándordíjnak, a díszes ezüstserlegnek első védője lett. Az 1936. évi Berlinben rendezett nyári olimpiai játékokon vadászugratásban lett egyéni harmadik. A több nemzetközi versenyen nyertes lova, Gergely vitéz az olimpia előtt váratlanul megbetegedett és kimúlt, a pótlásról gyorsan kellett gondoskodni, a választás Sellő nevű angol telivér kancára esett, akinek a tulajdonosa Gömbös Gyula, az akkor még hivatalban lévő magyar miniszterelnök volt. Ló és lovas kapcsolata nem volt felhőtlen, Platthy sarkantyú használatra nem is gondolhatott, de végül holtverseny utáni újra lovaglással meglett a harmadik hely. Platthy volt az utolsó pályára lovagló vadászugrató az arany- és bronzérem eldöntésekor a közvetlen a záróünnepség előtt megtartott versenyen, így az ő szereplése után 11 és fél évig senki nem indult olimpián. A mai napig ez a magyar lovassport egyetlen olimpiai érme. A legmagasabb lovas kitüntetés, a gróf Széchényi István Emlékérem kitüntetettje. Árpád öccse hivatásos katonaként, 1935-ben az első öttusa-válogatott keret tagja volt.

1948-ban nyugdíjazták. Két évig idomárként dolgozott a galoppversenypályán, az államosítás után lakatosinas, majd szerelő volt a Redőnygyárban. 1953-tól a Somogy megyei Bőszénfán, az Állattenyésztési Kutató Intézet ménesében lehetett edző. 1957-től az Állami Kisbéri Ménesnél dolgozott, majd 1963-ban a ménes átszervezésekor nyugdíjba vonult. A hetvenes évek elején legálisan a Német Szövetségi Köztársaságban edzőként dolgozhatott. Nyolcvanas évei végéig belovagló volt a fővárosi Tattersall-ban. 1994-ben posztumusz ezredessé léptették elő. A róla mintázott szobrot 1991-ben avatták fel a Nemzeti Lovardában. A díjugrató országos bajnoknak járó vándorserleget halála után Platthy József vándorserlegnek nevezték el. Somoskőújfalun a Platthy József Lovasstadion, a stadionban obeliszk, Karancskeszi központjában egy kopjafa őrzi emlékét. A róla elnevezett Platthy-díjat minden évben Nógrád megye legjobb lovasa kapja meg. 2010 decemberében szülőhelyén az általános iskolát róla nevezték el. Az iskola falán emléktábla őrzi emlékét.

Győr Béla