Katonai pályájának fontosabb eseményei
Keméry Pál a közös hadseregben, mint huszártiszt teljesített szolgálatot. A bécsi Lovagló Tanárképző Intézet növendéke, sportoló lovasként. 1914-től 1915-ig Trencsényben szolgált. 1915-ben a Magyar Királyi XI. Őrzászlóalj és új táborának parancsnoka a kenyérmezői fogolytáborban. 1916-ban a hadifogoly csoportok parancsnoka a csóti hadifogolytáborban. 1926-ban Josipovich Zsigmonddal, a mesterével összeállították az „Utasítás a lovaglás, hajtás és málhásállat- vezetés oktatására” című szabályzatot.
Sportpályafutása olimpiai részvétellel
1928-ban, mint az olimpiai keret tagja kiutazott Amszterdamba, de a díjlovagló csapat az utolsó pillanatban a versenyen való részvételt lemondta, így ezen az olimpián még csak tartalékként volt csak jelen. Nyolc évvel később az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben Csintalan nevű lován egyéniben a 26., csapatban a 6. helyen végzett. A díjlovagló csapat tagjaként a magyar királyi honvédelmi miniszter dicséretben részesítette az olimpia után.
A lovasversenyzés minden területén jelen volt
A Magyar Lovas Szövetség egyik alapítója volt, az 1924-es megalakulástól kezdve aktívan részt vett a munkában. A Szent György című lovas sportlap irodalmi tanácsának tagjaként sokat publikált. Az 1930-as években a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) közgyűlésein rendszeresen ő képviselte Magyarországot. A második világháború után részt vett a Magyar Lovas Szövetség újjászervezésében. 1955-ben az olimpiára készülő versenyzők egyik edzője volt. Részt vett a „Díjlovaglás” és a „Lovaglás és hajtás” című szakkönyvek megírásában.
Emlékezete
Halála után több éven keresztül díjlovagló versenyt rendeztek az emlékére.
Életrajz szerzője
Győr Béla