Katonai pályájának fontosabb eseményei
Cseh Kálmán hivatásos katona volt. Az első világháborúban a császári és királyi 35. tábori tüzérezredhez vonult be. A háború után Erdélyből kiutasították a románok. 1919-ben a Tanácsköztársaságot fegyverrel a kézben védte Erdélyben és Sopronban. Az ő parancsnoksága alatt lévő zászlóalj tette le utoljára a fegyvert. A nemzeti hadseregben lovas tüzér és páncélelhárító tisztként szolgált. 1939-ben léptették elő alezredesnek később a keleti frontra került, ahol Jány Gusztáv szárnysegédje is volt. Davidovkában ő volt a munkaszolgálatosokat őrző tábor parancsnoka és ebben a táborban volt munkaszolgálatos Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó. Egyes források szerint részt vett az olimpiai bajnok kínzásában.
1943 márciusában vonult nyugállományba honvéd alezredesként.
Sportpályafutása olimpiai részvétellel
Mint hivatásos katona kitűnő lovas volt. 1925-ben, díjugratásban magyar bajnokságot nyert.
Az 1928-as, amszterdami olimpián a háromnapos versenyben a csapattal Adda Alfréd, Binder Ottó, Cseh Kálmán, 1845,18) a 11. helyen végeztek. A háromnapos verseny (military) egyéni küzdelmeit Bene nevű lován feladta. A tereplovaglásban bukott, de tovább lovagolt. Agyrázkódással kórházba vitték, de még így is lovagolt másnap a díjugratásban. Az egyik ugrását a zsűri gázolásnak minősítette és kizárta.
Díjugratásban a csapattal (Malanotti Lajos, Kánia Antal, Cseh Kálmán 64 /32/) a 13. helyen végeztek. Egyéniben Béni nevű lován 32 (1:56,0) hibapontos teljesítménnyel a 43. helyen végzett. Béni nevű lova az első világháborúban részt vett, mint tüzérhámos.
Utóélete
A háború végén 1944-1945-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A nyilasok elfogták és nyugatra hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult és hazatért Magyarországra. A második világháború után kérte visszavételét a hadseregbe, de elutasították. Ezután egy ideig kenyérgyári kocsisként, perecesként dolgozott, majd 1949-től földműves lett.
Életrajz szerzője
Győr Béla