Katonai pályájának fontosabb eseményei
Binder Ottó a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémia hallgatója volt (1907–1910), majd a Pótló Idomító Keretnél (PIK) tanfolyamot végzett. 1910. augusztus 18-án a lugosi császári és királyi 4. Huszárezredben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát hadnagyként. Az első világháborúban 36 hónapig az arcvonalban harcolt. Az első világháború után 30 hónapot töltött orosz hadifogságban. 1921. november 1-jével átmeneti viszonyba helyezték, majd 1922. május 1-jén a szolgálattételre a folyamőrséghez osztották be. 1923. december 31-től 1926-ig ismét átmeneti viszonyban volt. Ezt követően a két világháború közötti időszakban – rövid megszakításokkal – mint a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola lovaglótanára, illetve mint az alagi Honvéd Versenyistálló parancsnoka tevékenykedett. Közben 1927 és 1928 között a pápai magyar királyi 2. Honvéd Vegyesdandár huszárszázadának beosztott tisztjeként, majd 1937. augusztus 1-jétől a soproni magyar királyi „Nádasdy Ferenc” 3. Honvéd Huszárezred első segédtisztjeként is szolgált. 1938. november 1-jén ezredessé, 1942. április 1-én pedig vezérőrnaggyá nevezték ki. 1938. novembertől a Lópótlás Felügyelőségnél a Honvéd Versenyistálló parancsnoki teendőit látta el. 1940. március 1. és 1942. november 1. között a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola parancsnoka volt. Ezt követően 1943. február 1- jei nyugállományba vonulásáig egészségügyi szabadságra vezényelték, majd utána ideiglenesen újból a Honvéd Versenyistálló parancsnoki beosztását töltötte be. 1944. november 1-jén ismét nyugállományba helyezték. A Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolával a Dunántúlra települve 1945. március 29-én a Csepreg melletti Gyertyánospusztánál szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. júliusban tért vissza, 40 hónapot töltve hadifogságban.
Sportpályafutása olimpiai részvétellel
Pályafutása során különösen az 1920-as években a magyar lovassport kiemelkedő egyénisége volt. 1924-ben, 1929-ben és 1930-ban, militaryban 1925-ben, díjugratásban pedig 1927-ben és 1930-ban nyert magyar bajnokságot. Binder Ottó az egyetlen lovas sportoló, aki valamennyi szakágban (díjlovaglás, díjugratás, military) nyert országos bajnokságot!1927-ben díjugratásban megnyerte a nemzetközi lovasverseny fődíját Dortmundban. Az 1928-as amszterdami olimpián vett részt őrnagyi rendfokozattal. Két csapattársával a magyar lovassport első képviselője volt az olimpiai játékok történetében. A háromnapos verseny (military) egyéni küzdelmeiben Jukker nevű lovával bukott és súlyosan megsérült.
Emiatt feladta a küzdelmet, és 0+0+167,42 pontos teljesítménnyel helyezetlenül végzett. Bukása miatt a csapatversenyben sem ért el értékelhető eredményt.
Utóélete
Mint osztályidegent, 1951 augusztusában kitelepítették annak ellenére, hogy a Honvédelmi Minisztérium igazolóbizottsága rendfokozatát meghagyta, vagyis tulajdonképpen igazolta. Kunszentmártonba került élettársával. Segédmunkásként az államosított Mátray Téglagyárban dolgozott. 1951. november 27-én hirtelen halál végzett vele.
Kitüntetései: Magyar Érdemrend lovagkeresztje; 3. osztályú Katonai Érdemkereszt hadidíszítményekkel és kardokkal, Ezüst Katonai Érdemérem (ugyanez kardokkal), Magyar Koronás Nagy Aranyérem, Károly-csapatkereszt, Hadiérem, 2. osztályú Katonai szolgálati jel, Erdélyi Emlékérem; Sportbajnoki jelvény (1943).
Kunszentmártonban a Felső-temetőben egy helyi család kriptájában helyezték örök nyugalomra. A város olimpiai baráti körét róla nevezték el. A Dany Margit Városi Sportcsarnok aulájában emléktábla őrzi emlékét. 2010. május 14-én a Binder Ottó Olimpiai Baráti Kör kezdeményezésére, Dr. Szabó János elnök hathatós segítségével gyönyörű síremléket avattak emlékére a kriptánál. Születésének 130. évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek, képeslapot és emlékérmet adtak ki tiszteletére Kunszentmártonban.
Életrajz szerzője
Győr Béla