Katonai pályafutásának fontosabb eseményei
A bécsújhelyi császári és királyi Mária Terézia Katonai Akadémia elvégzése után, 1908. augusztus 18-án avatták hadnaggyá. Az első világháborúban – mint a császári és királyi 7. huszárezred szakasz-, majd századparancsnoka – 51 hónap harctéri szolgálatot teljesített. 1916. augusztus 1-jén századossá nevezték ki. 1928-ban a ceglédi magyar királyi 1. vegyesdandár huszárszázadának, 1929. szeptember és 1932. szeptember között pedig a tolnai 3/II. huszárosztálynak volt a parancsnoka. Elvégezte az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolát. 1935. július 1-től a HM Lópótlás Felügyelőségén szolgált. 1936. november 1-től Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola parancsnoka lett. 1937. november 1-jével nevezték ki ezredessé. 1940. március 1-től a HM III. Csoportfőnökségnél a lópótlás-felügyelő helyettese, majd 1941. június 1-től felügyelője volt. 1943-ban a honvédség lóállományának utánpótlása, az országos lótenyésztés és csikónevelés fejlesztése terén kifejtett eredményes tevékenységéért a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozták részére. A második világháborúban is az arcvonalban harcolt. 1943. február 1-jén nyugállományba vonult, de beosztásában maradhatott. Osztrák területre áttelepülve 1945. május 9-én Waldhofen am Ybbs-nél szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. szeptember 11-én tért vissza.
Sportpályafutása olimpiai részvétellel
1928-ban részt vett az amszterdami olimpiai játékokon. Adda Alfréd volt az újkori olimpiák történetében először rajtoló magyar lovas. A háromnapos verseny egyéni számában Alvezér nevű lovával a 15. helyet szerezte meg. Csapatversenyben két csapattársa bukása miatt helyezetlenül végzett.
Az olimpia után megrendezett országos bajnokságon megnyerte a háromnapos versenyt.
Utóélete
Kitüntetései: Vaskorona Rend III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal; Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal (2 ízben); Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal; Károly-csapatkereszt, Katonai Jubileumi Kereszt, 1912/13. évi Emlékkereszt; sportbajnoki jelvény (1942), Nagy Honvéd Sportügyességi Jelvény (1942, 1943), Kis Honvéd Sportügyességi Jelvény (1942) A Magyar Királyi Honvéd Póló Liga elnöke volt. Mint adminisztrátor a székesfehérvári székhelyű Fejér megyei Vendéglátóipari Vállalatnál dolgozott. 1957-ben még bíráskodott versenyeken, később legálisan távozott az országból, előbb Ausztriában, majd 1960 ban az olaszországi Bolzanóban telepedett le. A városban helyezték örök nyugalomra.
Életrajz szerzője
Győr Béla