Sopron, a második otthona
Turner Yvonne a Nebraska állambeli Omahában született, ott ismerkedett meg a kosárlabdával. Az egyetemi évei után, 2010-ben nem draftolta egyetlen WNBA-s csapat sem, ezért nekifogott európai karrierjének. Első csapata a bundesligás Freiburg volt, majd 2016-ban igazolta le a Sopron, és a klub, valamint a város elmondása szerint második otthona lett. 2019-ben távozott a csapattól, de már előtte megkapta a magyar állampolgárságot.
Ami 2010-ben nem sikerült neki, 10 évvel később valóra vált, immár magyar papírokkal bemutatkozhatott a női NBA-ben. Nem mindennapi rekord fűződik a nevéhez: az újoncok között ő volt az egyik legidősebb.
2019 óta erősíti a magyar válogatottat
Nagy tornán először a 2019-es Európa-bajnokságon vette számításba Székely Norbert. Turner Yvonne nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy egy országot képviselhet, és küzdhetett Magyarországért. „Felemelő volt, hogy bekerültem a tizenkét játékos közé egy olyan tornán, amit az egész világ figyelt. Ez hatalmas sikerélmény. A hangulat, a csapattársak nagyszerűek voltak, megtanultam a magyar Himnuszt, amelyet együtt énekeltünk a többiekkel. Hihetetlenül büszke vagyok: sosem gondoltam volna, hogy megtanulok egy himnuszt egy idegen nyelven, hatalmas mérföldkő volt ez az életemben és a pályafutásomban” – nyilatkozta.
2023-tól 2024-ig újra Sopronban játszott, a 2024-es olimpiai selejtezőn egy másik, Amerikából honosított játékos szerepelt (Cyesha Goree), a szigorú szabályok miatt Turner nem kaphatott lehetőséget. A szabály szerint ugyanis csak egy honosított játékos lehet nemzetenként. Völgyi Péter azonban a 2026-os világbajnoki selejtezőre visszahívta a csapatba, Turner pedig ismét boldogan vállalta a játékot. Ponterős játéka, pontos passzai kellettek is a japánok és a törökök elleni győztes meccsen, ez a két siker jelentette, hogy Magyarország 1998 után ismét világbajnokságon szerepelhet. Turner Yvonne-nal a soraiban.
