Király

Ede

Király a Budapesti Korcsolyázó Egylet műkorcsolyázójaként 1940-49 között vált ismertté, 1944-től lett a magyar válogatott tagja. 1941-ben nyert először magyar bajnokságot egyéniben, majd 1944-ben, valamint 1946 és 1950 között címvédője volt a nemzeti bajnoki éremnek. Páros műkorcsolyában szintén jeleskedett Kékesy Andreával, közösen először 1944-ben, majd 1947-49 között bajnoki címvédőként szerepeltek a magyar bajnokságokon. Nemzetközi bajnokságokon (ideértve olimpiát, világbajnokságot és Európa-bajnokságot) összesen 13 érmet szerzett, egyéni és páros műkorcsolyában. Többször járt Bécsben, időszakonként Ausztriában edzett Karl Schafer olimpiai bajnoknál, valamint Magyarországon Dillinger Rezső edzővel készült.

A világháború miatt a nemzetközi korcsolya versenyek szüneteltek 1939-48 között, az 1948-as prágai Európa-bajnokságon, egyéniben éppen csak lecsúszott a dobogóról, így a negyedik helyet sikerült megszerezni, míg párosban egy Európa-bajnoki címet szereztek Kékesyvel. 1948. évi St. Moritz-i olimpián párosban a kettős nyerte meg Magyarország első – máig egyetlen – ezüstérmét a páros korcsolyázásban. Bár fényesen csillogott az ezüstérem, mégis nagyon nehéz volt megemészteni a magyar korcsolyatársadalomnak az olimpián meghozott bírói döntést, mely jelentősen megkérdőjelezhető volt szakmai szempontból. Történt ugyanis, hogy az előttük végző belga pár rengeteg hibát ejtett, valamint nem korcsolyázták végig a kötelező időt, melyért pont levonás járt volna, a zsűri a tévedések sorozatát a nyitott jégpályán lévő sűrű havazásra fogta. Király Ede a férfi egyéni műkorcsolya versenyszámban is indult, ahol ötödik helyezést ért el. Az olimpiai csalódáson túltéve magát szintén 1948-ban a davosi világbajnokságon egyéniben 3. helyezést, páros műkorcsolyában, természetesen Kékesyvel második helyezést értek el. Bár felülmúlni már nem tudta az 1947-48-as szezon sikereit, 1949 újabb címeket jelentett a legendás korcsolyázónak. 1949. évi milánói Európa-bajnokságon javított egyéni helyezésén és egy ezüstéremmel gazdagodott, valamint páros műkorcsolyában Európa-bajnoki címvédőként tértek haza Kékesyvel. Sok idejük nem maradt a pihenésre Olaszország után a francia fővárosban rendezett világbajnokságra vezetett útjuk Andreával. Túlszárnyalták az 1948. évi eredményeiket a világbajnoki cím elnyerésével, valamint Király megspékelte ezt egy az előző évinél is fényesebb éremmel – ezúttal ezüstre cserélte a davosi bronzérmét. Ezzel a szezonnal fejeződött be a legendás páros közös pályafutása 1949-ben, Kékesy Andrea külföldre távozásával.