Sportpályafutása
A magyar műkorcsolyasport és Dillinger Rezső neve elválaszthatatlan volt egymástól több mint négy évtizeden át. Rudi bácsi, ahogy tanítványai szólították maga az élő műkorcsolyázó- és jégtánc történelem, azokban az időkben versenyezett párosban, először Filipovits Ilonával, majd Galló Lujzával, amikor igazi fénykorát élte a magyar műkorcsolyázás. Az első páros Eb-n, 1930-ban Philipovits Ilonával negyedik helyezést ért el. Egy világ- és két Európa-bajnoki bronzérmet őrzött otthon, de ahol csak részt vettek, a 4. helynél nem adták alább. Így Galló Lucyval a prágai vb-n (1935) 4., a budapesti vb-n a 3. helyet szerezték meg a páros műkorcsolyázásban. A Budapesti Korcsolyázó Egyletben (BKE) versenyzett Galló Lucyval. Párosban versenyzett, de a jégtánc volt a szíve csücske, vallotta be jócskán visszavonulása után. Folyamatosan részt vett a tehetségkutatásban. Egy korabeli újság így írt róla.
"Ugye, korcsolya nélkül is síkos a jég? ...— léptem mellé. Dilinger Rezső, vagyis Rudi bácsi, nyomban vette a lapot: — Síkos, de már megszoktam. Aki 35 éve áll a pálya mellett, annak ugye nem újdonság. Amikor pedig még én is korcsolyáztam, akkor csúszott. ... Gyerekek, tessék többet korcsolyázni egyénileg, fejleszteni a technikai tudást, jól megtanulni a kötelező táncokat, ezekről az alapokról vezet felfelé az út!"
“„
Edzőként
Amikor búcsút mondott a versenyzésnek, Angliába szerződött edzőnek, és át-átruccant Svájcba is. A második világháború alatt hazatért, és azután, kisebb-nagyobb megszakításokkal nevelte az újabb és újabb nemzedéket. A régi magyar élmezőnyben valóságos névsorolvasást kellene tartani ahhoz, hogy minden tanítványa nevét leírhassuk. Ha megemlítjük a világ- és Európa-bajnok Kékessy, Király, valamint a sok dicsőséget szerzett Nagy testvérek nevét, későbbi edzők, vagy a pontozók közül Jurek Esztert, Tóth Endrét, Vida Gábort, Hajós Gézát, Kertész Ferencet idézzük, akkor már képet kapunk több évtizedes munkájáról. Nála kezdett Vajda László, Sallay András és Korpás Tamás is. Az olimpiai 2. helyezett és világbajnok Kékessy Andrea–Király Ede kettőst, az olimpiai és világbajnoki 3. helyezett Nagy Mariann–Nagy László párt is ő fedezte fel. A háború után ő tanította be itthon a kötelező táncokat és mint akkori országos szakfelügyelő, 1949-ben először írta ki jégtáncban az országos bajnokságot. Élete végéig figyelemmel kísérte, hogy mi történik a világban és milyen új irányzatok, áramlatok jelentkeztek. Egylete megszűntével a Budapesti Sport Egyesület (BSE) edzője lett, ő ismerte fel a Regőczy Krisztina-Sallai András jégtáncos párban a tehetséget. 1973-ban edzői pályafutásának elismeréseként megkapta a mesteredzői díjat. Elhunytakor trolibuszon utazott.
Felhasznált irodalom
• Arcanum
• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/dillinger-rezso-7520C/
• https://www.magyarvagyok.hu/x/10542/Dillinger-Rezso/
• Nemzeti Sportkönyvtár, 1930. évi Sport-Évkönyv
• Népsport, 1972. február (28. évfolyam, 27-51. szám)1972-02-01 / 27. szám
Néhány napja mosolyogva mondta a jégen egy edzés után: Úgy érzem magam, mi, ha húszéves lennék.” Nyolcvanéves volt.
“„