Páratlan akaraterő
Gyermekkori autóbalesete miatt egy évig járógépet kellett használnia, ennek ellenére sportolni kezdett egy ökölvívó-szakosztályban. Ennek megszűnése után választotta a kenuzást; kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette.
1966-ban Berlinben már második lett a felnőtt világbajnokságon C–1 1000 méteren. Első Európa-bajnokságát 1967-ben Duisburgban nyerte Petrikovics Gyulával C–2 1000 méteren, a másodikat és a harmadikat 1969-ben Moszkvában egyesben 1000 és 10 000 méteren.
Korszakos klasszis
1970-től állandó résztvevője volt a világbajnokságoknak. Ebben az évben Koppenhágában aratta első győzelmét 10 000 méteren. 1971-ben két vb-aranyat nyert, egyesben 10 000, párosban – Petrikoviccsal – 1000 méteren. 1974-ben Mexikóvárosban újból 10 000 méteren diadalmaskodott, s ezt megismételte 1977-ben Szófiában is. 1979-ben megvalósította régi álmát: rövid- és hosszú távon is győzelmet aratott. 1981-ben Nottinghamben, 1982-ben Belgrádban egyaránt kenu egyesben 10 000 méteren nyert, s ezzel világbajnoki elsőségeinek számát kilencre növelte.
Négy olimpián vett részt. 1968-ban Mexikóvárosban Petrikoviccsal párosban ezüstérmet nyert, 1972-ben Münchenben egyes hajóban ugyancsak második lett, 1976-ban Montrealban szintén egyesben harmadik. 1980-ban 500 méteren a 4. helyen végzett, 1000 méteren feladta a versenyt, s kilencedikként evezett célba.
„A moszkvai döntő borzalmas volt. Legszívesebben elbujdostam volna. Álmomban az életem során vissza-visszatért az a verseny. Fejtegettem a pillanatokat, az ok-okozatokat, hogy mi lett volna a helyes lépés, mit kellett volna másképp csinálnom. Nemcsak ott, hanem 1972-ben Münchenben, és minden alkalommal, amikor nagy volt a tét. Részben tudom a válaszokat, de már nem lehet a történteket visszacsinálni. Nem tudom, boldogabb ember lettem volna-e olimpiai bajnokként, de az biztos, hogy sok minden másképp alakult volna”
“„
Az egyik legnépszerűbb magyar sportoló
1978-ban a jugoszláv kenusnak, Matija Ljubeknek nyújtott önzetlen segítségéért megkapta az UNESCO által alapított nemzetközi Fair Play-díjat. 1979-ben itthon az év sportolójának választották. Minden idők legtöbb magyar bajnokságát nyerte a kenusok között: összesen 37 alkalommal állhatott itthon a dobogó felső fokán.
Visszavonulása után az MTK Örökös Tiszteletbeli Tagjává választotta.
Magyarország egyik legnépszerűbb sportemberének életéről 2019-ben 50 perces dokumentumfilmet készítettek Magyar lapát címmel, melyet 2020. január 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutattak be.
2020. január 16-án a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) közös életműdíját vehette át, majd nem sokkal később, február 12-én hosszan tartó, súlyos betegségének következtében elhunyt.
Wichmann Tamás nevét viseli a 2021-től működő, 33 tagszervezetet a soraiban tudó Alsó-dunai Regionális Akadémia, amelynek szakmai munkáját Tóth Dávid irányítja.