Sikerekkel teli kezdetek
Kucsera Gábor az úszás és a futball után talált rá az igazira – a kajakozásra. 1990 nyarán ment le először a Margitszigeten működő Építők Kajak-Kenu Egyesület vízitelepére, ahol Szilárdi Katalin irányításával ismerkedett meg a sportággal, majd lett később korosztályos magyar bajnok. Fontos mérföldkövet jelentett a pályafutásában, hogy 1999-ben az MTK-ba igazolt, és Tóth László kajakosa lett. 2000-ben indult először nemzetközi viadalon, és ifjúsági Európa-bajnok lett K–2 1000 méteren. 2003-ban bekerült az athéni előolimpián versenyző, fiatal tehetségekből álló válogatottba, és társaival aranyérmet nyert K–4 1000 méteren. Az eredményeivel 2004-ben kivívta a felnőttválogatott-tagságot, és az 500 méteren versenyző négyessel megszerezte első Európa-bajnoki aranyérmét. A kontinensbajnokság után Kökény Rolanddal párban szállt versenybe az olimpiai indulásért K–2 1000 méteren, de a duónak nem sikerült kivívnia az ötkarikás részvételt. A csalódás után az U23-as Eb-n remekelt: háromból három aranyérmet nyert (K–1 és K–4 1000 m és K–4 500 m).
Első felnőtt világbajnokságán rögtön felért a csúcsra
2005-ben a Sári Nándor vezetésével készülő férfi kajakos csapat tagja lett, és a Bp. Honvéd színeiben versenyzett tovább. Ebben az évben élete első felnőtt világbajnokságán, a 23. születésnapján aranyérmet nyert Kökénnyel K–2 1000 méteren. A győzelmük értékét növelte, hogy ebben a számban 28 év után született újra magyar győzelem. Egy évre rá új párostárssal, a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltánnal futott neki a szezonnak, benne a szegedi világbajnokságnak – a duó 1000 méteren arany-, 500-on bronzérmet szerzett. Kucsera Gábort – a párostársaival együtt – 2005-ben és 2006-ban is az Év kajakosának választotta a hazai szövetség.
„Hazai vízen, itthoni közönség előtt versenyezni, esetleg a dobogó legtetejére felállni, az egyik legnagyobb dolog egy sportoló életében. Tudtam, hogy sokan lesznek kíváncsiak a sporteseményre, de ami minket Szegeden fogadott, azt legmerészebb álmomban sem gondoltam volna. Amikor elhaladtunk a 250 méteres bójasor mellett, éreztem, hogy fölényesen vezetünk. Itt már hallani lehetett a több ezres szurkolótábor hangos biztatását. Az utolsó 100 méteren szinte alig nyomtuk a hajót, és majdnem egy hajóhosszal elsőként futott át a kajakunk a célvonalon. Az érzés leírhatatlan: megvédtem világbajnoki címemet, az örömöm határtalan volt” – idézte fel hivatalos honlapján karrierje meghatározó sikerét.
“„
Peking és az utolsó évek
2008-ban kivívta az olimpiai csapattagságot, Kammererrel K–2 500 és 1000 méteren is a 4. helyen ért célba. A pekingi játékok után az egyesre összpontosított, de nemzetközi viadalon nem sikerült dobogóra állnia. A Kammerer, Kucsera kettős 2009-ben még vb-ezüstérmes volt 500-on, ám miután a következő évben párosban is elmaradt a siker, a duó felbomlott. A 2011-es szegedi kvalifikációs vb-n – már az FTC színeiben – olimpiai kvótát szerzett a négyessel, de a londoni játékokra nem sikerült kijutnia. Pályafutása utolsó éveiben előbb Kiss István honvédos csapatában, majd a Vasast képviselve Fábián Lászlóné irányításával készült. Utolsó nemzetközi versenye a 2014-es Eb volt, amelyen K–4 1000 méteren a 4. lett. A korábbi kézilabdázó Tápai Szabinával három közös gyermekük született. Egyedi bútorok gyártásával foglalkozó céget vezet, és 2020-2021-es koronavírus-járvány lecsengése óta természetközeli, „kütyümentes” táborokat szervez gyerekeknek.