Joó

Abigél

Hatévesen édesapja elvitte magával az egyik edzőtáborba, ahol Joó Abigél bátyját, az igen tehetségesnek tartott Istvánt látogatták meg. A kislánynak nagyon megtetszett a fehér ruhás judósok küzdelme, eldöntötte magában, hogy ezzel akar foglalkozni. Csakhogy eleinte nagyon sokat pityergett az edzőteremben vagy az öltözőben, nem sok sikerélményt kapott. A legtöbbször a bátyja biztatta, ne adja fel, később neki is sikerül majd. „Abban, hogy Abigél magas szintre jutott, óriási szerepe van a bátyjának, aki sokáig nagy ambícióval judózott, és eközben fantasztikusan támogatta a testvérét is. Még nem láttam és nem is hallottam arról, hogy egy fiú ennyire megbecsüli és így segíti a húgát” – mesélte el a KSI egykori edzője, Preiszler Gábor, hogyan sikerült mégis megtartani a judónak a nyúlánk kislányt. Joó Abigél néhány évvel később, 2006-ban szakítani akart a sportággal, pedig akkor érte el pályafutásának addigi legnagyobb sikerét, amikor bronzérmes lett a miskolci ifjúsági Európa-bajnokságon. „Hiába volt a sikeres szereplés, kicsit még éretlen volt hozzá, nehezen tudta a történteket feldolgozni. Nem tetszett neki a rohanó budapesti élet sem, benne szép, kissé rózsaszínű világ alakult ki, abban érezte jól magát. Aztán fokozatosan változott meg benne és körülötte minden” – idézte fel a történteket a tréner.

A szakítás másodszor is elmaradt, Joó Abigél pedig egyre szorgosabban gyűjtötte a kiemelkedő eredményeket. Minden korosztályban maradandót alkotott, a juniorok között két világbajnoki bronzérem mellett két Európa-bajnoki címet is nyert, az U23-as korosztályban pedig négyszeres Eb-aranyérmes. Már nagyon fiatalon letette a névjegyét a felnőttek között is, tizenkilenc esztendősen megszerezte az első világkupa-győzelmét, húsz évesen pedig – a magyar válogatott Eb-újoncaként – megszerezte első felnőtt Európa-bajnoki aranyérmét is. A 2010-es diadalt a londoni olimpia évében újabb Eb-cím követte, Joó Abigél éremesélyesként érkezett a brit fővárosba, ahol magabiztos győzelemmel jutott be a negyeddöntőbe. A későbbi olimpiai bajnok Kayla Harrison ellen már vazarival vezetett, amikor súlyos sérülést szenvedett. A támasztó lábára rá sem tudott állni, de folytatta a küzdelmet, az amerikai pedig végül ipponnal fordított a könnyeivel küszködő magyar lány ellen. Az első diagnózis szerint porcleválás történt, Joó Abigél azonban így is a folytatás mellett döntött. Hidas Péter keretorvos és Tóth István masszőr igyekezett „összedrótozni” kétszeres Európa-bajnokunkat, az edzője, Pánczél Gábor és a testvére, Joó István pedig a tüzet igyekezett tartani benne. Abigél végül a lengyel Pogorzelec ellen heroikus küzdelemben, óriási bravúrral, az utolsó másodpercekben dobott ipponnal nyert még egy meccset. A bronzmérkőzésen, Tcheumeo ellen is igyekezett helytállni, talán csak furcsa, bicegő mozgása árulta el a kívülállóknak, hogy valami nincs rendben vele. Az olimpiai érem a franciáé lett, de Joó Abigél is nyert. A legszebb ötkarikás eszméket idéző hősies küzdelmét nagyon sokan látták Magyarországon, tettét azóta is példaként emlegetik, hiszen a sérült lábára alig tudott ráállni, és a dobásainál azzal támasztott volna ki. Így nyilatkozott még az olimpia alatt:

Alig három hónappal a londoni események után már újra a tatamin volt, Európa-bajnoki aranyéremmel búcsúzott az U23-as korosztálytól. 2013-ban a világranglista első helyét ostromolta, megnyerte a kazanyi Universiadét, az azeri és az orosz Grand Slam-tornát, a Mesterek Tornáján pedig a dobogó második fokára állhatott. Két szűkebb esztendő következett, tele ezüst- és bronzérmekkel, de a riói olimpia évében Grand Prix-arannyal jelezte, továbbra is számolni kell vele. A 2016-os nem volt szerencséje a sorsolással, a mongolok klasszisa, majd a japánok világbajnoka várt rá a negyeddöntőig vezető úton. A két bravúros győzelmet egy harmadiknak kellett volna követnie, a sors ugyanis úgy akarta, hogy az ominózus londoni negyeddöntő után ismét az amerikai szupersztárral, Kayla Harrisonnal kellett találkoznia. Nem sikerült visszavágni Londonért, Harrison – aki meg sem állt második olimpiai aranyérméig – egy intéssel vezetést szerzett, majd leszorítással megszerezte a győzelmet is. A vigaszágon a kubaiak ötkarikás ezüstérmese minimális különbséggel nyerni tudott, így Joó Abigél számára hetedik helyezéssel ért véget második olimpiája. Néhány hónappal később kiderült: alighanem az utolsó.

A lendület még vitte tovább 2017-ben, komoly motivációt jelentett neki, hogy Magyarországon rendezték meg a sportág világbajnokságát, ahol ismét egy kubai dzsúdós húzta keresztül a számítását. 2017 októberében lépett tatamira utolsó nemzetközi versenyén, várandóssága miatt abbahagyta az edzéseket. Két gyermeke született, Huba és Bolda. A tanulmányait élsportolóként sem hanyagolta el, 2016-ban egyetemi diplomát szerzett a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építőmérnöki Karán. A dzsúdóval a sok-sok kihagyás ellenére sem tudott szakítani, 2021-ben az MTK Budapest színeiben visszatért, hogy megszerezze tizedik felnőtt magyar bajnoki címét. Döntőt vívhatott, ezüstöt akasztottak a nyakába, amire sokat sejtetően csak ennyit mondott: „Nem biztos, hogy ez a vége...”

• Magyar Ezüst Érdemkereszt (2012) • Junior Prima-díj (2011) • Az év legjobb junior sportolója Magyarországon (2010) • Héraklész Év sportolója (2012) • Az év egyetemi sportolója (2013) • Az év női judósa Magyarországon (2017)

• olimpiai 5. (2012, London, 78 kg) • olimpiai 7. (2016, Rio de Janeiro, 78 kg) • világbajnok 7. (2011, Párizs, 78 kg) • 2x Európa-bajnok (2010, Bécs, 78 kg; 2012, Cseljabinszk, 78 kg) • 3x Európa-bajnoki 3. (2013, Budapest, 78 kg; 2014, Montpellier, 78 kg; 2017, Varsó, 78 kg) • Universiade 1. (2013, Kazany, 78 kg) • 2x junior világbajnoki 3. (2008, Bangkok, 70 kg; 2009, Párizs, 70 kg) • 4x U23-as Európa-bajnok (2009, Antalya, 70 kg; 2010, Szarajevó, 78 kg; 2011, Tyumeny, 78 kg; 2012, Prága, 78 kg) • U23-as Európa-bajnoki 3. (2007, Salzburg, 70 kg) • 2x junior Európa-bajnok (2008, Varsó, 70 kg; 2009, Jereván, 70 kg) • junior Európa-bajnoki 3. (2007, Prága, 63 kg) • ifjúsági Európa-bajnoki 3. (2006, Miskolc, 63 kg) • 9x magyar bajnok (2008, 70 kg; 2009, 70 kg; 2010, 78 kg; 2011, 78 kg; 2013, 78 kg; 2014, 78 kg; 2015, 78 kg; 2016, 78 kg; 2017, 78 kg)