Sportpályafutása
Válogatott jégkorongozó, olimpikon. Játszott a korszak két meghatározó klubja, a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) és a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) színeiben is.
A BKE versenyzőjeként 1936-ban a Garmisch-Partenkirchen-i téli olimpián a csapat tartalék kapusaként vett részt. A tornán csak egy alkalommal, a Kanadaiak ellen 15:0-ra elveszített mérkőzésen kapott szerepet. Az olimpia után a magyar csapat, a Magyar Szövetség tiltása ellenére néhány mérkőzésre még Németországban maradt, ahol bemutató mérkőzéseket játszottak. Emiatt Monostorit, mint a turné szervezőjét eltiltásban részesítették.
1931-ben a magyar válogatottal főiskolai világbajnokságot nyert. Az Európa-bajnokságokon háromszor volt az ötödik helyezett csapat tagja (1931, 1933, 1936).
Gyeplabdázásban háromszor volt válogatott, kétszer nyert országos bajnokságot (1930, 1931) a MAC csapatával.
Sportpályafutása után
1938-tól a BBTE jégkorong csapatának edzője lett és az egyesület vezetőségében is szerepet vállalt.
A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Sportpályafutása befejezése után, a családi cégben, a Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyárában mint igazgató dolgozott. Emellett részt vállalt a Marx és Mérei Sport Egyesület vezetésében is.
Felhasznált irodalom
• A Jég című folyóirat korabeli lapszámai - kiadta a Budapesti Korcsolyázó Egylet
• Magyar Jégkorong Szövetség: "Jéghokki" - a magyar jégkorong története (1927-2017)
• https://www.jegkorongszovetseg.hu/hiressegek-csarnoka
• Dr. Pásztor György hagyatéka, Regős Péter, Szoboszlai Roland, Kramer Ádám jegyzetei, valamint a még élő sportolók beszámolói
• http://www.olympedia.org/