Ki nem teljesedett, rövid sportolói pálya
1956 őszén a „magas fiúkat” toborzó Vörös Meteor hívására jelentkezett evezősnek a Margitszigetre, osztálytársával, későbbi csapattársával, Mikes Gáborral együtt. Kezdettől fogva, egészen felnőttkoruk eléréséig Berendi Márton volt az edzőjük, aki túl azon, hogy korosztályos bajnokságot ért el velük, közvetlen, bizalmas, baráti viszonyt is kialakított versenyzőivel. Kacsóh Balázzsal és Vadászy Istvánnal kiegészülve hosszú éveken át összeforrott csapatot alkottak, négyesben rövid és hosszú távú versenyeket nyertek. Felnőttkorosztályba lépve Hollósy Frigyes vette át edzéseiket, fejleszteni már nem nagyon tudott rajtuk. Felnőtt országos bajnokságot 1963-ban nyert kormányos nélküli kettesben Kacsóh Balázzsal az oldalán. 1962-ben edzőjük szétválasztotta az összeszokott négyest: Kacsóht és Périt összeültette a Wagner, Munteán párossal. Ebben az összeállításban álltak rajthoz 1963-ban a koppenhágai Európa-bajnokságon, ahol az előfutamban elért negyedik helyezéssel nem jutottak tovább.
Civilként is az egykori sporttársakkal
Péri István 1959-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban. A versenysport évei alatt elektroműszerész szakmát tanult a Fővárosi Villamos Vasútnál, az evezést abbahagyva munka mellett, levelező tagozaton elvégezte a Kandó Kálmán Híradás és Műszeripari Technikumot (1968) és a Villamosipari Műszaki Főiskolát (1972). Családalapításra is a versenyzés lezárásával szánta el magát, 1964-ben kötött házasságot Gomzi Máriával, a BKV Előre SC kosárlabdázójával. Lányuk, Beáta 1970-ben született, Külkereskedelmi Főiskolát végzett, jelenleg Németországban él. Péri István a rendszerváltásig az ÉPGÉP állami vállalatnál, 1979-től 1990. január 31-ig a KSH-nál, 1990 után a magánszektorban, az egykori csapattársa által alapított Abromat Kft.-ben dolgozott. A fiatalkorban összeforrt barátságot a négy férfi életük végéig ápolta, Péri István, Kacsóh Balázs, Vadászy István és Mikes Gábor rendszeresen találkozott, ha kellett, segítették egymást. Válása után Péri István 1978-ban másodszor is megnősült, de ez a házasság nem bizonyult tartósnak. Élete utolsó éveiben a Balaton mellett, Aszófőn, saját maga által épített, illetve építtetett házban élt, halála után hamvait a tóba szórták.
Forrás
• Önéletrajzok (1979, 1985) a KSH archívumában