Négy éven át legyőzhetetlen volt az országos bajnokságon
Orosz Irén a zuglói Kun Béla Általános Iskolában tanult, képességeire pedig már a diákversenyeken felfigyeltek, ezért 1964-ben a testnevelőtanára tanácsára szülei levitték a Központi Sportiskolába (KSI), ahol előbb Goldoványi Béla egykori Európa-bajnok sprinter figyelt fel rá, majd Iharos Sándor sokszoros világcsúcstartó közép- és hosszútávfutó, akinek a csoportjába kerülve remek alapokat kapott. 1968-ben klubot váltott, és mivel édesapja a Belügyminisztériumban dolgozott, az Újesti Dózsához került, Oros Ferenc csoportjába, akinek a keze alatt fokozatosan fejlődött. Miközben ő is polgári alkalmazott lett a BM-nél, huszonegy évesen, 1972-ben részt vehetett első olimpiáján, Münchenben 400 méteren indult, de nem jutott tovább az előfutamból. Négy éven át, 1978 és 1981 között senki sem tudta legyőzni az országos bajnokságon sem 100, sem pedig 200 méteren.
Mivel az apám a Belügyminisztérium alkalmazottja volt, a Dózsába kellett mennem. De nem bántam meg, mert egy fiatal, nagyon tehetséges edző, Oros Ferenc csoportjába kerültem. Az ő fanatizmusa, ráhatása nélkül bizonyára nem döntögettem volna a csúcsokat.
“„
Évtizedekig tartotta az országos csúcsokat
Legjobb eredményeit ekkoriban érte el, 1981-ben két országos csúcsot is futott, 100 és 200 méteren, amiből előbbi (11.45) 2004-ig, utóbbi viszont 42 éven át tartotta magát, a 23.06-os eredményét csak 2023-ban tudta megdönteni Takács Boglárka. Orosz Irén 1980-ban két versenyszámban is indult a moszkvai olimpián, 200 méteren éppen hogy lemaradt az elődöntőről, a 4x400 méteres váltóval viszont ötödik lett a fináléban, Forgács Judittal, Tóth Évával és Pál Ilonával egy csapatban. Egyéniben a legjobb eredményét 1982-ben érte el, a milánói fedett pályás Európa-bajnokságon ötödik lett kétszázon. Ebben az évben hagya abba a sportolást, a Belügyminisztériumtől pedig főhadnagyként szerelt le. 1984-ben megszülettek az ikrei, Bea és Balázs, ma Leányfalun él.