Atlétika

Bruzsenyák
Ilona

Bruzsenyák Ilona rangos helyet foglal el a magyar atlétika történetében: 1974-ben Európa-bajnoki címet nyert távolugrásban (665 cm-es eredménnyel), ezzel pedig – Csák Ibolya és Németh Angéla után – harmadikként állhatott fel a kontinensviadal dobogójának legfelső fokára.

Születési hely
Pócsmegyer
Születési idő
1950. szept. 14.
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság
1

Két olimpiai részvétel és 21 országos csúcs

Bruzsenyák Ilona a Debrecenben töltött kezdeti időszak után csaknem nyolc éven keresztül az Újpesti Dózsa versenyzője volt. 1971 és 1980 között egyéniben és váltóban 18 alkalommal nyert magyar bajnokságot. Fejes Zoltán tanítványaként 22 alkalommal volt a magyar válogatott tagja, 21 országos csúcs beállítása fűződik a nevéhez. Sikeres számában, a távolugrásban 665 cm volt a legjobbja (1974; hátszéllel 683 cm-re is repült 1973-ban). Európa-bajnoki győzelmet hozó versenyszáma mellett jeleskedett gát- és síkfutásban, ötpróbában is. Két olimpián vett részt (1972, 1976), Münchenben volt sikeresebb: ötpróbában a 8., távolugrásban a 10. helyen végzett. 1973-ban és 1974-ben az Év női atlétája volt, 1974-ben az Év női sportolójának választották.

1974: a legeredményesebb év

Az 1974-es esztendő eredményei alapján nem volt váratlan, hogy az Év sportolója választáson Magyar Zoltán, Bruzsenyák Ilona és a vízilabda-válogatott végzett az élen. A női legjobb az 1974-es római kontinensbajnokságon távolugrásban 665 centiméterrel győzött, ezzel érdemelte ki a megtisztelő címet. „Alig vártam, hogy szólítsanak és ugorhassak. Álltam, és néztem a homokot. A kis fűszálak, amiket feldobtam a levegőbe, mutatták, hogy jó szél fúj. A roham sikerült. Könnyen futottam, amikor dobbantottam, éreztem, hogy jól értem a léchez, és repültem. A levegőben szinte feloldódott minden addigi feszültség bennem. Sikerült a talajra érés is” – emlékezett vissza a döntő pillanatokra Bruzsenyák Ilona. Teljesítményével ő lett a magyar atlétika tizenkettedik Európa-bajnoka, dr. Sir Józseftől, a korábbi vágtázótól, a nemzetközi szövetség (IAAF) tanácsának tagjától kapta meg az aranyérmét. A kiváló atléta a távolugrást követő napon már az Eb ötpróbaversenyén állt rajthoz. Hatodik lett, de úgy vélte, ebben a versenyszámban is a dobogóra kellett volna állnia. Idény végi összegzésében így értékelt: „Ez az év azért jól sikerült. Nem szólhatok semmit. Szerencsém volt, hogy csak egyszer sérültem meg komolyan, s a magyar bajnokságon elsőre ugrottam rekordot, utána belépett kísérleteim voltak. Rómában a rohamzavarok ellenére döntőbe jutottam.”

Egyesületei

1967 — 1971
Debreceni EAC
Debrecen
1972 — 1980
Újpesti Dózsa
Budapest

Eredményei

1972
München
Német Szövetségi Köztársaság
XX. nyári olimpiai játékok
Összetett versenyszámok ötpróba
8
1976
Montreal
Kanada
XXI. nyári olimpiai játékok
Összetett versenyszámok ötpróba
16
1976
Montreal
Kanada
XXI. nyári olimpiai játékok
Ugrószámok távolugrás
22
1974
Róma
Olaszország
XI. atlétikai Európa-bajnokság
Ugrószámok távolugrás
1
1972
München
Német Szövetségi Köztársaság
XX. nyári olimpiai játékok
Ugrószámok távolugrás
10
1971
Helsinki
Finnország
X. atlétikai Európa-bajnokság
Rövidtávfutás 4x100 m váltó
5
1973
Rotterdam
Hollandia
IV. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság
Gátfutás 60 m gátfutás
5
1974
Róma
Olaszország
XI. atlétikai Európa-bajnokság
Összetett versenyszámok ötpróba
6
1974
Göteborg
Svédország
V. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság
Gátfutás 60 m gátfutás
6
1971
Helsinki
Finnország
X. atlétikai Európa-bajnokság
Markó MargitBruzsenyák IlonaBalogh GyörgyiKováts Katalin
Rövidtávfutás 4x100 m váltó
5
Összes eredmény