Sors

Tamás

A kétszeres paralimpiai bajnok és világcsúcstartó úszó Sors Tamás 1991-ben végtagfejlődési rendellenességgel született Pécsett, idősebb Sors Tamás és Szigeti Renáta gyerekeként. Már fiatalon elkezdett kötődni a sportokhoz, aktív gyerek volt, akinek jót tett a mozgás, így édesanyja vitte edzésekre. A sportágak közül az úszás tetszett neki a legjobban, abban volt a legügyesebb, ott ragadt és hamar bekerült a versenysport világába. Első versenyein mindössze nyolcéves volt, de az első meghatározó sikerekre pár évet várnia kellett.

Sors Tamás a parasporttal Pásztory Dóra révén találkozott, lévén, hogy mindketten pécsiek. Dóra a 2000-es évek elején nyert paralimpiai úszószámokat, ennek köszönhetően nem volt teljesen ismeretlen a város számára a mozgássérültek sportolása. Tamás alapvetően integráltan, az épekkel együtt készült, a klub ahol edzett, mindenkivel foglalkozott, egyes versenyeken is az épek közt indult. Az évek során három edzője volt, a Petrov családban egy testvérpár, Petrov Iván és Árpád, később pedig az ő édesapjuk, Dr. Petrov Anatolij készítette fel a megmérettetésekre. Tamás fáradhatatlan munkájának köszönhetően folyamatosan fejlődött, eleinte több úszásnemben is edzett, de a pillangó lett a fő száma.

Az első nemzetközi, határon túli versenyeire Brnoban és Berlinben került sor, majd 2006-ban már a dél-afrikai világbajnokságra vitték, az akkor még mindössze 15 éves fiút. Itt bronzérmet szerzett az S9-es kategóriában (ebbe tartozott sérültsége alapján) és a sikeres szereplés nagy lendületet adott a karrierjének. Azért is különösen értékes ez a helyezés, mert eredetileg a szövetség nem szerette volna kivinni, ugyanis a papírforma alapján nem volt az esélyesek közt. Az edzője azonban kitartó volt, meg tudta győzni a vezetőket, így Sors Tamás egy jó úszással, az elvárásokat messze túlteljesítve a harmadik helyen csapott a célba.

Az akkori kvalifikációs rendszer alapján a világbajnoki érme automatikus kijutást jelentett a két évvel később megrendezésre kerülő paralimpiára, így 2008-ig az úszás volt a prioritás számára. A sok edzés meghozta gyümölcsét, már 2007-ben világcsúcsot úszott 100 méter pillangón, majd ebből az időből tovább tudott faragni Pekingben, ahol megnyerve a számot, paralimpiai bajnok lett, egyedüliként a magyar csapatból. A pillangó mellett gyorsúszásban is rajthoz állt, 100 méteren és 400 méteren, mindkétszer érmes tudott lenni. Mindkét alkalommal a dobogó harmadik fokára állhatott fel eredményeinek köszönhetően.

A nagy örömöt és eufóriát azonban hamar felváltotta a kiüresedés érzése, 17 évesen már minden nagy versenyt megnyert, világcsúcsot tartott, ezt a fajta sikert nehéz ilyen fiatalon feldolgozni. Szerencsére új célt talált magának, hogy megvédje a paralimpiai bajnoki címét, ez pedig motivációt adott neki az elkövetkező négy évre. Az úszásban két évente volt Európa-bajnokság, világbajnokság, mindig volt mire készülni. Egy felkészülési éve úgy nézett ki, hogy szeptembertől alapozott, egészen a nemzetközi versenyek kezdetéig.

A paralimpia után, 2009-ben mind a reykjavik-i Európa-bajnokságot, mind a Rio de Janeiro-i világbajnokságot meg tudta nyerni, előbbinél 100 méter gyorsúszásban, utóbbi esetén 100 méter pillangóban nem talált legyőzőre. A 2010-es világbajnokságon és 2011-es Európa-bajnokságon is megvédte címeit, így remek formában várta a londoni paralimpiát. Sors Tamás ezt a versenyt nevezte a karrierje csúcsának, ugyanis újfent három éremmel tért haza, a sikeres címvédés mellett 400m gyorsúszásban ezüst, 100m gyorson pedig bronzérmes lett.

A fordulópont ezek után viszonylag hamar, 2013-ban érkezett el az életében, érezte, hogy már nem biztos, hogy aranyat tudna nyerni Rio de Janeiroban, ugyan még csak 22 éves volt, de az érkező fiatalok erős konkurenciát jelentettek számára. A 2016-os paralimpiára már nem készül , inkább, ahogy ő fogalmazott „szerelemből úszott”. Rio de Janeiroból így is két dobogós hellyel térhetett haza, második lett 200 méter vegyesen, míg a favorit számában, 100 méter pillangón harmadikként ért célba. A paralimpiai forma még két évig kitartott, Tamás megfogadta magában, addig fog úszni, míg 50 méteren tudja kvalifikálni magát a világbajnokságra, ezután vonult vissza, 2018-ban, több mint tíz év aktív versenyzés után.

Sors Tamás civilként jogász, 2021-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán, illetve 2020-ban születtek meg a gyermekei Sors Anna Sára és Sors Lea Dorka. Munkásságáért az évek során több díjat és elismerést is kapott, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, majd 2016-ban a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.