Gelley

István

Tizenévesen a KSI-ben öttusázott, a vívásra Páldi Péter tanította. Megannyi ifjúsági versenyen indult, 1972-ben, a szakközépiskolai érettségi után átigazolt az Újpesti Dózsába, amelynek színeiben kezdetben két lovat ült meg egyszerre, de 1974 után csak a vívásra, a párbajtőrre koncentrált. 1973-ban csapatban juniorbajnoki címet szerzett.

Hat év után klubot váltott (időközben szakedzői képesítést szerzett), 1979 januárjától a Vasast erősítette, 1982-ben és 1983-ban rendszeresen helyet kapott a válogatottban, így megmérethette magát a bécsi és a római világbajnokságon is. A csúcséve 1982 volt, hiszen a dobogó harmadik fokára állhatott fel a magyar csapat tagjaként a bécsi vb-n, bronzérmes lett a párbajtőr ob-n, ugyancsak harmadik a heidenheimi A-kategóriás viadalon, valamint a nyolcas döntőbe jutott a budapesti Tokaj Expressz nemzetközi versenyen. Indulását az 1982-es világbajnokságon sok vita előzte meg, de igazolta a mellette kardoskodókat. Egyéniben az első három fordulóból továbbjutva a 32 között az 1981-es vb harmadikjával, a nyugatnémet Elmar Borrmann-nal akadt össze, és 5:2-re, valamint 7:4-re is vezetett. Taktikai hibák miatt mégis kikapott 10:8-ra, a vigaszágon pedig a későbbi ezüstérmes francia Philippe Riboud verte meg. Csapatban vezérré lépett elő az olaszok elleni bronzcsatában: az első három asszóját megnyerte, és 8:6-os vezetésünk után elég volt hat találatot bevinni a hátralévő két csörtében. Ismét ő következett, és bár kikapott, három tust is bevitt ellenfelének, Takács Péter 4:3-as vezetése (végül 5:4-es veresége) pedig bronzba öntötte a vágyakat.

A következő évben ötödik lett a csapattal a római világbajnokságon, ám 1984-től már nem ért el nagy eredményeket, ugyanakkor 1985-től edzősködött is. 1987-től már inkább volt tréner, mint versenyző, de 1987-ben és 1988-ban – immár az MTK kötelékében – csapatbajnoki címnek örülhetett. Nehéz felsorolni, hol és mikor (sokszor párhuzamosan) oktatta a pengeforgatást. Még versenyzőként az Újpest és a Honvéd öttusaszakosztályában is hasznosította tudását, de volt csepeli és MAFC-os tanítványa is. Amikor Török Ferenc öttusa szövetségi kapitány 1987 elején felkérte az általa akkor összerakott Fábián, Martinek, Mizsér trió vívómesterének, újabb magyar aranykorszak következett: 1987-ben Moulins-ban tizenkét év után nyerte meg a világbajnoki csapatversenyt a magyar válogatott (a vívásban messze a riválisok fölé kerekedett), míg Fábián bronzérmet szerzett; és ugye az 1988-as olimpián Martineknek és a csapatnak is arany jutott.

Edzőként a másik jelentős eredménye, amikor 2001 végén a női párbajtőr-válogatott vezetőedzője lett, és 2002-ben világbajnokságot nyert a csapat, a harmadik pedig 2014-hez köthető: a férfi-párbajtőrválogatott felkészítését vette át régi MTK-s kollégájától-barátjától, a szövetségi kapitánnyá előlépő Udvarhelyi Gábortól, és a riói olimpián Imre Géza ezüstérmet, a csapat bronzérmet szerzett. Manapság a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vívószakosztálya, vagyis a Tiszti Vívóklub edzője. Feladata többek között a honvéd tisztjelöltek vívással történő megismertetése, a magyar és tiszti vívóhagyományok ápolása.

• Arcanum Újságok • Magyar sportévkönyvek