Részvétel az olimpián
1972-ben, Münchenben, a díjugratás csapatversenyben indult Fáklyás nevű lován, a 186,50 hibaponttal végzett csapatban (Ákos Ajtony, Bognár Sándor, Móra László, Széplaki Pál), melyet kizártak, de besorolták a 17. helyre.
Életének fontosabb eseményei
Négy éves korában ismerkedett meg a lovaglással, amikor nagyapja Szabadszálláson először ültette fel a ló hátára. Nagyszerűen érezte magát a nyeregben, sírt, amikor leemelték onnan. Először öttusázó akart lenni. Amikor ez nem sikerült, 12 évesen jelentkezett a Tattersal lovasiskolájába. 1966-ban már ifjúsági válogatott. Háromszor indult az Ifjúsági Európa-bajnokságon. Egyéniben és csapatban is egyszeres ifjúsági bajnok 1967-ben. Felnőttként egyéniben egyszeres bajnok (1969) és egyszeres ezüstérmes (1972). Csapatban háromszoros (1970, 1971, 1972), a Budapest bajnokságokon egyszeres (1969) aranyérmes. 1966 és 1968 között ifjúsági válogatott, 1969 és 1972 között volt válogatott. 1971-ben Budapesten, a Vadászati Világkiállításon Balogh Istvánnal megnyerték a páros díjugrató bajnokságot.
Utóélete
1964-től 1969-ig a Budapesti Lovas Klub, majd 1970-től 1972-ig a Budapesti Honvéd SE versenyzője volt. Agrártudományi Egyetemet végzett agrármérnök. Dolgozott egy ideig Nagycenken is. Felügyelőként segíti a lovassportot.
Életrajz szerzője
Győr Béla