Szombathelyi alapok
Szombathelyen született, gyermekkorában a Haladás Egyesületében, még fellocsolt, tehát természetes jégpályán kezdett el korcsolyázni. A természetes jég télen csupán néhány hónapig tartott, így a korcsolyázás mellett Mariann tornázott is.
1938-ban a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet) teljes versenygárdája tartott Szombathelyen egy bemutatót, ahol testvérével Nagy Lászlóval először láttak páros műkorcsolyázókat, és egyből szerelmesek lettek a sportágba, megjegyezték a mozdulatokat, majd autodidakta módon kezdték el gyakorolni a különböző elemeket.
Testvérként tűzön-vízen át
Páros műkorcsolyában, Nagy Lászlóval 1940/41-es szezonban elindultak első vidékbajnokságukon és meg is nyerték. 1941-43 között instabil politikai és gazdasági helyzet miatt néhány év kihagyásra kényszerültek, majd 1943 és 1949 között a BKE korcsolyázójaként versenyeztek. Dillinger (Rezső) Rudi bácsi volt első edzőjük.
1947-től a magyar korcsolya válogatott tagjaként számtalanszor képviselte hazánkat világversenyeken. A BKE támogatásával (Kékesy-Király páros műkorcsolyázókkal együtt) több alkalommal Arnold Gerschwiler nagytekintélyű szakembernél edzettek Angliában, melyet Mariann kamatoztatni is tudott későbbi edzői pályáján.
A sikerek első éve 1948 volt, mikor a St. oritz-i olimpián a Kékesy-Király magyar páros kiemelkedő ezüstérme mellett a Nagy testvérpár a 7. helyen végezett, megismételve ugyanezen év Európa-bajnokságának eredményét, ahol szintén a 2. és 7. helyezéssel végeztek a magyar párosok. Bár a világbajnokságon 1948-ban megtartották az öt hely differenciát, Prágában Kékesy-Király világbajnokként, Nagy Mariann és László hatodikként tért haza az akkor szomszédos Csehszlovákiából.
A magyar párosok barátságos vetélkedése 1949-ig fennállt, amikor is a Nagy testvérpár átigazolt a MÉMOSZ SE-hez (Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége Sport Egyesület) és Kékesy-Király páros befejezte közös pályafutását.
Innentől kezdve a Nagy testvérpár lehengerlően képviselte a magyarországi páros műkorcsolyázást. 1950 és 1958 között nyolcszoros magyar bajnokok voltak (1951-től a Budapesti Építők, majd 1953-tól a Csepeli Vasas/Csepel SC színeiben korcsolyázott).
Az 1950-ben, Osloban megszerezték első Európa-bajnoki címüket.
Az 1955. évi budapesti Európa-bajnokságon a Nagy-testvérpárt a magyar közönség általános érdeklődéssel várta. A magyar pár teljes mértékben beváltotta a reményeket, a legnehezebb gyakorlatanyagot mutatták be a legtökéletesebb kivitelben. Amikor a Nagy-testvérek hatalmas tetszés közben befejezték gyakorlatukat, a pontozók egyhangúlag a legmagasabb pontszámot adták mind a gyakorlat tartalmára, mind pedig annak kivitelére. Ezzel el is dőlt az első bajnokság sorsa, amely megérdemelten szép magyar sikert hozott.
St. Moritz-i után további két olimpián vettek részt, 1952-ben Oslóban, majd 1956-ban Cortina D’Ampezzoban, mindkét alkalommal bronzérmesként végeztek.
Amatőr karrierjüket, 1958-ban, a pozsonyi Európa-bajnokság után fejezték be.
Jégrevű- és filmcsillag
A Magyar Jégrevü szólistájaként rendkívül fényesen és sikeresen telt, egészen 1965-ig vezető tagja volt a jégrevü programjának.
Szerepelt a Téli rege (1953, rendező: Bodrossy Félix) és a Napfény a jégen (1961, rendező: Bán Frigyes) című filmekben. Életéről és sikereiről Jégkirálynő címmel Boros Ferenc és Horváth Zoltán szombathelyi alkotópáros készített filmet.
Edző és szakelőadó
1966-tól a Budapesti Petőfi, később a BSE (Budapest Sport Egyesület) vezetőedzője volt.
Legeredményesebb tanítványa Vajda László, olimpikon, Európa-bajnoki 5. helyezett korcsolyázó (első európai, aki Európa-bajnokságon tripla Lutz-ot ugrott).
1970-ben a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézet - testnevelő tanár, később
a műkorcsolya szakelőadó volt az intezétben.
1977-től 1984-ig a Jászberényi LEHEL SC (később JLSE Jászberény Lehel Sport Egyesület) sikeres vezetőedzője.
1984-től Szegeden, később Szombathelyen utánpótlásedzőként tevékenykedett.