Az ötvenes évek egyik legjobb pályakerékpárosa volt
Schillerwein István versenyzői pályafutása 1948-ban kezdődött a Magyar Szabadságharcos csapatnál. 1949-ben csatlakozott az újonnan alakult Honvédhoz. Tizenhét éves korában nyerte első felnőtt bajnoki címét, az üldözőversenyben. Ez után nyert még további 10 felnőtt bajnokságot, más pályaágakban. Magyar bajnoki címet szerzett a 4000 méteres csapat üldözőversenyben 1950-ben (Kánya Béla, Kiss István, Pásztor István társaként), 1952-ben (Furmen Imre, Karakas Géza, Pásztor István), 1954-ben (Furmen István, Pásztor István, Szekeres II Béla) és 1955-ben (Bartusek Béla, Furmen Imre, Pásztor István), mindannyiszor a Honvéd négyesében. Tandemben előtt háromszor (1951, 1952, 1954) Furmen Imrével lett országos bajnok, majd 1957-ben Lang Istvánnal. A repülőversenyben 1952-ben lett országos bajnok, az 1000 méteres állórajtos időfutamban pedig két évvel később, 1954-ben. Madisonban 1957-ben Lang Istvánnal diadalmaskodott. Az 1952-es helsinki olimpián részt vett országúton és a pályán egyaránt. Ötödik lett a tandem sprintben Furmen Imrével, tizedik az üldöző csapatversenyben, három társával, Furmen Imrével, Lang Istvánnal és Pásztor Istvánnal. Aranyérmet nyert az 1954-es egyetemi világbajnokságon csapatversenyben (társai: Bascsák János, Furmen Imre, Pásztor István), ezüstérmesa a tandem számban, Furmen Imrével. Ötször állított fel országos csúcsot a 4000 méteres csapat üldözőversenyben, háromszor 1952 nyarán Budapesten (1952. június 16-án 4’57,7″; július 4-én 4’57,5″; július 6-án 4’57,2″), majd utóbbi eredményt tovább javították Helsinkiben, július 28-án: 4’55,5″. A csapat összetétele mind a négyszer azonos volt: Furmen Imre, Lang István, Pásztor István, Schillerwein István. Az 1954-es, budapesti főiskolai világbajnokságon a Bascsák János, Furmen Imre, Schillerwein István, Pásztor István összetételű négyes újabb rekordot kerekezett: 4’48,2″.
A magyar kerékpársport mindenese
1958-ban az FTC edzője lett. Az 1973-ban kinevezték a magyar pályaválogatott edzőjének. 1973-tól szövetségi kapitány lett, munkája eredményeként az 1980-as években a magyar pályasport ismét nemzetközi színvonalú lett, világbajnokságokon többször végeztek versenyzői az első tízben. Sikerei elismeréseként az országúti válogatottat is rábízták. Később a Magyar Kerékpáros Szövetség, majd a Magyar Kerékpársportok Szövetségének az elnöke (1997-2001) volt, az FTC kerékpáros szakosztályának vezetése mellett. Schillerwein István a magyar kerékpársportért 50 éven át kifejtett munkájáért 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kis keresztjét kapta. 2005-ben a Magyar Olimpiai Bizottság díjában részesült.
Forrás
Pedál, 1998, 7. évfolyam, 5. szám
Magyarország, 1988. május 20.
Török Ferenc: Fegyverük a sport. A Budapesti Honvéd fél évszázada