Helsinkiben indult az olimpián
Furmen Imre ökölvívóként kezdte sportpályafutását, majd a kerékpározás felé fordult, sőt, rövid ideig jégkorongozott is. 1948-tól a Partizán SC csapatánál volt, majd két évvel később átigazolt. Az 1952-es helsinki olimpián a magyar üldözőcsapat tagja volt, és Schillerwein Istvánnal tandem sprintben is versenyzett. Az 1954-es egyetemi világbajnokságon Furmen aranyérmet nyert az üldöző csapattal és negyedik helyezést ért el sprintben. Közvetlenül az 1956-os forradalom után Párizsba ment versenyezni Bicskey Richárddal, így mindketten lemaradtak az 1956-os olimpiáról. 1957 áprilisában tért vissza ismét az országba. Az 1960-as római olimpián sem indulhatott az egyik csapatvezetővel való nézeteltérés miatt, ami után kizárták a válogatottból.
Második hely az Európa-kritérium versenyen
1957-től Furmen a Tipográfiában versenyzett, majd egy évvel később csatlakozott az FTC-hez. Az 1958-as Európa-bajnokságon az üldöző csapattal ezüstérmet szerzett. Pályafutása során összesen 13 magyar bajnoki címet szerzett: kétüléses (1951, 1952, 1954 Schillerwein Istvánnal, 1955 Szekeres Bélával, 1956 Söre Jánossal, 1958, 1960 Bicskey Richárddal). Madison párosban (1951 Sipos Lajossal, 1956 Bicskey Richárddal). 4000 méteres csapatban (1952: Karakas, Pásztor, Schillerwein, Furmen, 1954: Furmen, Pásztor, Schillerwein, Szekeres, 1955: Bartusek, Furmen, Pásztor, Schillerwein, 1956: Bartusek, Furtek, Pásztor, Söre). Az 1954-es főiskolai világbajnokságon, Budapesten, megnyerte a 4000 m-es csapatversenyt (Bascsák, Furmen, Pásztor, Schillerwein), a repülőversenyben negyedikként zárt. 1957-ben, a lipcsei 4000 méteres üldöző csapat Európa-kritérium versenyen a dánok mögött második lett a Bicskey Richárd, Furmen Imre, Pásztor István, Sipos Zoltán alkotta magyar négyes.
Pályafutás befejezése után
Furmen Imre a sportolói pályafutása utolsó éveiben fémforgácsoló képesítést szerzett, majd amikor 1962-ben visszavonult a sporttól, ebben a szakmájában dolgozott. Ekkortájt kezdett el autóversenyezni, ahol további sikereket ért el.
Források
Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben?
Képes Sport, 1988. június 14.
Pedál, 1996. február 1.