Varga

Mária

"1958 őszén, második gimnáziumban Kőhalmi Irén iskolatársam (később az evezős versenyek állandó orvosa) nem engedte, hogy délután legyen a külön németóra, mert evezős edzése lesz. Mi az az evezés? Hamarosan az Acélöntő SK evezős klubjában, a Népszigeten kaptam rá választ. Tanmedence, tornaterem, futás. Móricz László, akit Háry bácsiként ismert a Duna, beültetett egy dubloba, és megkezdődött a fájdalmas idomulás hajóhoz, lapáthoz" - emlékezett vissza a kezdetekre.

1959-ben már versenyzett, Fekete Mária és Szappanos Zsuzsa, későbbi Európa-bajnokok mögött harmadik volt, és mivel Császár Jutkának a klubban pár kellett, vele folytatta Ráckevén, és a budai Duna-ág számos versenyén. Közben felvették az ELTE Bölcsészkarára, ahol latin-magyar szakot végzett. Egyetemi éveit már a Vasas kormányos négyesében töltötte. Ballya Hugó készített fel őket. Egy év után kerültek a Vasas nagy csapatába, és sikerült megverniük a rivális Csemege SK Kaszás Éva vezette négyesét. 1967 szeptemberében Vichyben az Európa-bajnokságon negyedik helyén végeztek: az egyes helyen ült a hajóban, kettes Szentgyörgyi Judit, hármas Erdős Györgyi, vezérevezős Zentai Borbála.

"Októberben újságíró-gyakornoki állásom után (Varga A. Mária az újságíró nevem) egy kis színházban dramaturgként kezdtem dolgozni, így tíz évig hanyagoltam a Dunát" - írta le szakítását. Az 1970-es évek végén dr. Harmath Zoltán főorvos vezetésével elindult a korosztályos, azaz veterán evezés – ma mastersnek nevezik. A „főorvosok csapata", szálfaegyenes 50-esek férfi nyolcasa fölénnyel nyerte az összes létező versenyt. Híresek lettek, meghívták őket Európa klubjai. Velük utazó női versenyzőkre is szükség volt, így újra beülhettek kissé megöregedett kormányos négyeseikbe. "1976 körül az MTK csónakházból kaptuk a hajókat, hamarosan nyolcasban is jártunk versenyezni. Tíz éven át Drezda, Hamburg, Lübeck, Heidelberg, Kerteminde, Amszterdam evezőseivel versenyeztünk úgy, hogy ők adták a hajót. Jobbat a hazainál. Ekkoriban a Népszabadság utolsó oldalán, a sportrovatban jelentek meg glosszáim evezésről, más vízisportról, extrém sportokról. Közben a Vasasba is lejártam szkiffelni." 1979-ben Ribáry Zoltán vezetőedző megkérte, hogy a Budapest-bajnokságra és az országosra is üljön be a nyolcasba, mert egy ember hiányzik. Tatán volt mindkét verseny, célfotóval, illetve egy légszekrénnyel lettek másodikok a Csemege mögött, bármilyen csodálatosan vitte hajónkat Melisné Molnár Éva a sztrókhelyen. Ekkor már hároméves kisfia kiabálta a partról: hajrá anyu!

Az 1990-es évek elején részt vett a nagy sikerű Reform hetilap megalapításában, majd a Magyar Rádió műsorújságának lapigazgatója, később más magazinok szerkesztője volt. 1990-től, a volt Csemege úszóházon, a Nemzeti Hajós "egylet" újjáélesztése után Domonkos Anna négypárevezősében töltött évtizedeket országos bajnokságok, masters világbajnokságok, Bécs–Budapest hosszútávú evezések, Dévény–Pozsony versenyek résztvevőjeként. Élete élménye, hogy az egyik ilyen túrán egy hajóban evezhetett minden idők legnagyobb evezősnőjével, a csodálatos Pap Jenőnével, újságírói nevén Pap Kornéliával. Kornélia nemcsak az egypárevezős négyszeres Európa-bajnoka, ami akkoriban a nők világversenyének a csúcsa volt, hanem gyönyörűen, könnyedén hajtotta a hajóját, mindenkinél szebben.

2013 óta a Római-parton a Külker Evezős Klubban folytatta az evezés nagy kihívását. "Keresek egy páratlan érzést. Azt, amikor tökéletes az összhang a csapatban, és a víz elkezd csörögni a hajó alatt. Ez csak néhányszor adatik meg, de keressük. A Külkerben egy jó kis műanyag dublot kaptunk Mihály Tibortól. Nagy Ferenccel, régi Vasas klubtársammal az iszonyú kánikula és a sok motorcsónak miatt feltaláltuk a reggel 6-kor indulást. Ez evezősöknél nem szokás, de már terjed." Persze feladata is lett a Külkerben: a 60+ lánycsapatban hiányzott egy ember, ezért 70+ korában újra végigevezett Bajáig. A 164 km-es távot a 40 fokos hőségben túlélni sem egyszerű. "Nem hittem magamról, hogy ez sikerül. De kellett még egy ember a csapatba."

Varga Mária önéletrajzi írása és adatközlései.