Születéstől fogva a Duna mellett
A Szandtner-fivérek életútja nemcsak gyermek- és kamaszkorukban, hanem sportpályájukban is szorosan összefonódik. Szandtner Gyulának, a Szandtner Károly és Fiai Első Magyar Tésztagyár tulajdonosának másod- és harmadszülött gyermekei.
A Szandtner-fivérek hazai sikerei
Az Egylet tagnyilvántartásában 1930-tól szerepelnek a testvérek, Károly első győzelmét 1930-ban jegyezték fel, az újonc négyes versenyében. Később a párevezésre tértek át, Károly 1934-ben megnyerte az újonc szkiff és testvérével a kétpárevezős versenyszámot Bécsben. 1937-ig tartó sportpályafutása alatt négy felnőtt magyar bajnoki címet szerzett: 1934 és 1937 között Egon öccsével egy hajóban négyszer nyerték a kétpárevezősök versenyét.
A fivérek a nemzetközi vizeken is fogalommá váltak
A testvérek 1934-ben álltak rajthoz először nemzetközi versenyen, a bécsi regattán megnyerték a junior kétpárevezősök versenyét, ugyanez évben itthon már felnőtt versenyt, sőt a bajnokságot is megnyerték. 1935-ben a Budapesten rendezett főiskolai világbajnokságon győztek, a Berlinben rendezett Európa-bajnokságon negyedikek lettek. Ezek után nem volt kérdés, hogy indulnak az olimpián, ám ott nem jutottak döntőbe. Az 1937. évi Európa-bajnokságon Amszterdamban egy ragyogó ezüstérem kiharcolásával zárták nemzetközi szereplésüket.
A Tésztagyár éléről az Óbudai Hajógyárba
A Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett 1928-ban, majd azt követően műszaki képzést kapott, felkészítendő őt a tésztagyár működtetésére. Édesapjuk betegsége, majd halála (1941) után nem maradt nagyon idejük a sportra, működtetni kellett a céget. Közben a háború is közeledett, többször behívták őket, tartalékos tüzérhadnagyok voltak. A háború után családjának és testvére családjának sorsa tipikusnak mondható. A tartós élelmiszerek biztosítása fontos politikai kérdés volt, ezért a Tésztagyárat a háború után először állami irányítás alá vonták, majd kisajátították. A két fivér családja először Visegrádon keresett menedéket, majd mikor azt a házat is államosították, és utcára kerültek, jószívű svábok fogadták be őket és édesanyjukat, Szandtner Gyula özvegyét. Károlyt 1951-ben felvette műszaki vezetőnek a Magyarikossa Géza motorcsónak-javító műhely (később ebből alakult meg a visegrádi hajógyár), itt dolgozott nagyjából 1954-ig. Ezt követően miután ezt a hajógyárat összevonták a Váci Hajógyárral, Vácra helyezték, majd 1958-tól az Óbudai Hajógyárban dolgozott. Az Óbudai Hajógyár hajótervezési-szerkesztési osztályának szakosztályvezetője lett, ő irányította a külföld részére gyártott tolóhajók tervezési munkáit. Innen ment nyugdíjba.
Három fiúgyermek büszke édesapja
1940-ben házasodott, Andrássy Máriát vette feleségül. Három fiuk született, Károly (1941), Gábor (1943) és Frigyes (1944). A családban csak részben öröklődött tovább a versenyevezés: Károly fiának fia, Andrássy-Szandtner Tibor evezett az MTK-ban (Magyar Testgyakorlók Köre), ifjúsági bajnoki szintet ért el. Szandtner Károly meglehetősen fiatalon hunyt el, mindössze 63 évet élt, végső nyughelye a Kerepesi úti temetőben található (26/1-1-8).
Forrás
Szandtner Edit és Szandtner Kata adatközlése 2023.