A vadóc gyermekből céltudatos versenyző válik
A nyolcgyermekes családból nagyon fiatalon, 11 évesen lépett be a Vác Városi Evezős Clubba, mert a rendkívül aktív gyermeknek az energiáit le kellett kötni, rendet, fegyelmet kellett tanulnia. Többféle sportot is kipróbált, végül a házukban lakó Pető Tibor, későbbi kétszeres világbajnok, példáját követve, Bálint öccsével együtt evezni ment. Mini-szkiffben (kifejezetten tizenéves gyermekek számára méretezett hajóban), az örvényekkel teli Nagy-Dunán tanult meg evezni, ami megalapozta jó technikáját. Nevelőedzője 14 éves koráig Nagy Gábor volt, ifjúsági korú versenyzőként, 19 éves koráig Rapcsák Károly edzette, és juttatta el az egyéni országos bajnoki győzelemig (2001, 2002), sőt az első nemzetközi megmérettetésig. További pályafutása során összesen 9 felnőtt bajnoki címet szerzett: kétpárevezősben (4), könnyűsúlyú kétpárevezősben (4) és könnyűsúlyú négypárevezősben (1). Klubjához hűséges maradt, csak az újrakezdés évében, 2010-ben versenyzett a Bajai Spartacus színeiben. Versenyzői pályafutását 2012-ben fejezte be, de klubjának tagja maradt, és nagyobb csapathajóban 2014-ben még bajnoki győzelemre segítette a VVEC (Vác Városi Evezős Club) négypárevezősét.
Az első versenyzői korszak
2002-ben lett először válogatott és indulhatott a világbajnokságon Sevillában, ahol a tisztes 11. helyen végzett. Nekivágott annak a fél éves válogatósorozatnak, amelyben Varga Tamás mellé keresték az ideális könnyűsúlyú dublópartnert. 2003 tavaszán kiderült, vele fut legjobban a hajó, olyannyira, hogy májusban már vk-ezüstöt nyertek. Ettől kezdve nevük szinte elválaszthatatlanul összeforrt. A milánói világbajnokságon elért hatodik helyükkel az olimpiai részvételt is kivívták. 2004-ben az athéni olimpián szoros versenyben ötödikek lettek, de a rá következő évben feljutottak a csúcsra. 2005-ben megnyerték a világkupa-sorozatot, ráadásul a Gifu-ban (Korea) rendezett vb-t megnyerték. Nagyon szoros volt a befutó, centiméterek döntöttek. 2007-ben, bár sérüléssel érkeztek Münchenbe, a világbajnokságon elért hetedik helyezésük olimpiai kvalifikációt ért. Néhány héttel később Poznanban az Európa-bajnokok. Ezek az eredmények táplálták a pekingi olimpián az érmes remények, de a 14. helyük komoly csalódást jelentett. „Kicsit túledzettek voltunk, de nem mertünk semmit elhagyni” – értékelte egy interjúban röviden, csapattársával, Varga Tamással összhangban a történteket. Egy hónappal az olimpia után még bronzérmet nyertek Athénban az Európa-bajnokságon, utána abbahagyta az evezést.
Kitérő Kenyában
Minden erejével egyetemi tanulmányai felé fordult, 2010-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán légiközlekedés-mérnöki diplomát kapott. Munkába állása előtt kipróbálta magát egy merőben más feladatban: egy afrikai gyermekeket segítő alapítványnál önkéntesnek állt és Kenyába utazott. Az ott töltött fél év legmegrázóbb tapasztalata számára – túl a szegénységen, a betegségeken, az éhezésen – az ottani embereknek a jövővel, a következményekkel nem törődő gondolkodásmódja volt.
A harmadik olimpia
Hazatérve Afrikából szerette volna régi vágyát megvalósítani, hogy légiforgalmi irányító lesz, de az akkor induló tanfolyamról már lekésett. Ezért volt ideje-kedve újra hajóba szállni, és mert jól futott alatta (az országos bajnokságon második lett), 2011-ben újra összeültek Varga Tamással és megszerezték a pótkvalifikációt a londoni olimpiára. Dani Zsoltot kérték fel edzőjüknek, aki a válogatottban, mellette Rapcsák Károly mesteredző a klubban készítették fel őket harmadik olimpiájukra. Felkészülésük hiába sikerült remekül, a szerencse nem állt melléjük: közvetlenül az olimpia előtt Zsolt sérülése, Tamás Londonban elkapott betegsége miatt a tizenegyedik helyen végeztek.
Új életcélok
2012-ben az olimpia után végleg abbahagyta a versenyszerű evezést. 2014-ig elvégezte a Hungarocontrol Zrt. kétéves képzését, majd megkezdte légi irányítói munkáját, ami azt jelenti, hogy a földről koordinálja a repülőgépek légi útját. 2014-ben megnősült, felesége dr. Somogyi Patrícia bőrgyógyász szakorvos. Már két gyermeket nevelnek, Hunor 2018-ban, Lelle 2020-ban született.
Elismerései
2003-, 2004-, 2005- és 2007-ben elnyerte az Év legjobb Pest Megyei sportolója I. díjat. 2004-ben Vác Város Sportjáért kitüntetésben és a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt elismerésben részesült. 2006-ban szülővárosa, Vác Város Pro Urbe kitüntetéssel ismerte el sporterőfeszítéseit; 2007-ben az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter elismerését vehette át. 2008–2009-ben a BME Jó tanuló – jó sportoló díjának I. helyezettje volt. Klubja, a Vác Városi Evezős Club „örökös tagság” adományozásával hálálta meg hűségét.
Forrás
• 125 éve a magyar evezésért (Bp., 2018., 182-184. o.)
• Hirling Zsolt adatközlései 2010, 2023.