Goszleth

Tibor

Már középiskolás korában rendszeresen sportolt, 1929-ben középiskolások evezős versenyén egypárban első díjat nyert. Egyetemi hallgató korában és később fiatal orvosként a Nemzeti Hajós Egyletben részt vett a hazai és nemzetközi versenyeken. Ezen időszakban három felnőtt magyar országos bajnokságot nyert kétpárevezős hajóban, Bánhidi Emillel. Állandó társával nemzetközi versenyeken is több győzelmet arattak. Az érmes helyezések sorában a legértékesebb az 1938. évi milánói Európa-bajnokságon elért ötödik helyezésük. 1939-ben ugyancsak kétpárevezős hajóban megnyerték a bécsi, a berlini, a poznani és a luzerni regattát is, aminek eredményeként kiérdemelték az amszterdami Európa-bajnokságon való indulás jogát. El is utaztak, ám 1939. szeptember 1-jén az előfutamok előtt az Európa-bajnokság rendezői közölték a benevezett versenyzőkkel, hogy a versenyt le kell állítani, mert kitört a II. világháború. Így az Eb kétpárevezős legnagyobb esélyesei, nem koronázhatták meg Eb-győzelemmel az elért fantasztikus nemzetközi sikereiket.

Középiskolai tanulmányait a budapesti Eötvös József reálgimnáziumban végezte, ahol 1929 júniusában jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett. Középiskolás évei végén mind jobban az orvosi pálya felé vonzódott, ezért kiegészítő érettségi vizsgát tett latin nyelvből. 1929. szeptemberében beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára, ahol 1935-ben orvosi oklevelet szerzett. 1936-tól az budapesti Baross utcai 1. sz. Női Klinikán szülész-nőgyógyász klinikai tanársegédként kezdett dolgozni. Az aktív versenyzés mellett az evezni vágyó fiatalok oktatásával is foglalkozott. Az evezős sportban elért eredményei miatt az Evezős Szövetség közbenjárására 1944. május elsejéig a katonai szolgálat alól felmentették, de 1944 augusztusától, mint hasi sebészt bevonultatták és a frontra vezényelték. Zsédeny-ben súlyosan sérült katonatársak operálása közben egy bombatámadásban ma is megsebesült. Jobb lábának térdkalácsa olyan súlyosan szétroncsolódott, hogy a többszöri operációt követően 9 hónapot kórházban töltött, a lába merev maradt, és emiatt a háború után a versenyzést nem folytathatta.

A Duna szeretetéről nem tudott lemondani, ezért dublójának az egyes ülésén felszerelt egy praktikus segédsínt, melyre rézkerekű vádli-támasztó kocsicskát tett, és így a bal lábát hajlítva már a guruló ülésen mozogva képes volt az előre-hátra guruló evezős mozgásra. Evezős túrákon Emil barátjával és klubtársával újra összeültek, és 1955-ben 44 évesen egy Visegrád–Budapest túraversenyen elindultak, ahol nagy meglepetésre bronzérmesek lettek! Az első két helyezett kétpárevezős egység resz hajóban versenyzett, míg ők a „Sajó” nevű palánkos cédrushajóval küzdötték végig a távot. A hajó még ma is megvan – pihen a leányfalui csónak garázsban.

1940-ben házasságot kötött Hollóskuty Déliával, aki a Zeneakadémián szerzett képesítését követően ének szaktanítóként tanított, a magyar és történelem órák tartása mellett. Házasságukból három gyermek született: Marietta (1941), Délia (1942) és Tibor (1945). Nyaranta családi evezős túrákat szervezett a Római-fürdőtől Bajára vagy Mohácsra, így gyermekei is megszerették az evezést. Marietta és Tibor később evezős versenyzők lettek a budapesti Vasas SC-ben, Délia inkább a szertornát választott a Honvédban. Marietta 12 felnőtt országos bajnokságot nyert a Vasas és VM Csemege színeiben, majd később veterán evezősként az MTK-ban és több Masters Internazional világbajnokságon is győzni tudott. Tibor serdülőben és ifi-ben 8 bajnokságot nyert szkifben, dublóban és négypárevezősben. Kétpárevezősben Zarándi István partnereként versenyzett a Vasasban.

A háború után a Nemzeti Hajós Egyletet a Rákosi-rendszer 1951-ben betiltotta, a margitszigeti klubházat államosították, de a klub megmaradó tagjai – Goszleth Tibor, Bánhidi Emil, Szandtner Egon, Haas Andor Tivadar, Melzer Zoltán, Dr. Lukáts Zoltán, Doromby Károly és még sokan mások – havonta egyszer szerdánként összejöttek, ez volt az ún. „szerdai társaság”. Ők mentették át illegalitásban a Nemzeti Hajós Egyletet 1991-ig, amikor a patinás NHE és az akkor fiatal Danubius Evezős Klub egyesült. Így a gróf Széchenyi István által megalapított evezős klub kontinuitását megtartva a Danubius Nemzeti Hajós Egyletben folytathatta tovább az evezős versenysportot. Haláláig a Danubius Nemzeti Hajós Egylet örökös tiszteletbeli és elnökségi tagja maradt. Unokái közül Nádor Zsófia, Diószeghy Marietta és Diószeghy Fruzsina is evezős magyar bajnokságot nyertek. A legszebb eredményt fiú unokája, Goszleth Marcell érte el, igaz, egy másik vizisportban, a vitorlázásban, aki társával, Szörényi Ádámmal részt vett 2000-es olimpián 470-es hajóosztályban. 2023 decemberében Las Palmasban az először megrendezett SSL Gold Cup világbajnokságon csapatával világbajnoki címet szerzett 56 ország indulói között!

A Klinikán töltött évek után a székesfehérvári kórház nőgyógyászati osztályának főorvosa volt, ahonnan egy pszichésen beteg munkatársa által kezdeményezett meghurcoltatás után jött el. A Budapest XIX. kerületi Rendelőintézet orvosaként ment nyugdíjba, de azt követően is, szinte haláláig dolgozott, és az ápolónővérek képzésében vett részt. Idős koráig hódolt kedvenc sportjának, nagy lelkesedéssel figyelte a következő generációk, köztük gyermekei és unokái sporttevékenységét és eredményeit. Dr. Goszleth Tibor 84 évet élt, az Óbudai temetőben, családi sírban lelt örök nyugalmat.

• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben I. (Bp. 1994. I/395.o.); • Lánya, Goszleth Marietta adatközlése, 2024.