Ökölvívó kamaszból evezős Európa-bajnok
A Piaristákhoz járt gimnáziumba, 8. osztályos korában kezdett el evezni, mert a Neptun Evezős Egyletnek szerződése volt az iskolával. Kammermayer Oszkár, a Neptun titkára tanította evezni. Korábban bokszolt, amit az evezés mellett is megtartott kiegészítő sportként. 1927-től a Hungáriában folytatta, annak saját kőházában a Margitszigeten, tanmedencével. 1928-ban indult először versenyen, nyolcasban, fixvillás hajóban edzettek. Szendey Béla Európa-bajnok volt a példaképe, az ő sikerei nyomán kezdett szkiffelni. A szköllereknek (párevezősöknek) külön edzőjük nem volt a Hungáriában, (más klubokban is főleg csak az oar-evezéssel foglalkoztak), saját maga kezdte el felépíteni felkészülését. 1932-ben összeült Kauser Istvánnal, és rögtön megnyerték a bajnokságot, kijutottak az Európa-bajnokságra, amit Belgrádban meg is nyertek.
Párbaj az evezősök között
1933-ban Kauser betegsége miatt a magyar bajnokságon nem tudtak indulni, Szendey Béla–Szendey András lettek a bajnokok, ők szereztek jogosultságot az indulásra, de mindenki tudta, hogy a Boday–Kauser páros jobb. Bodayék kérték a szövetséget, legyen próbaverseny közöttük, amit azonban a Szendey-féle páros nem fogadott el. Kauser István egy találkozásukkor „Gyáva disznók, nem mertek kiállni ellenünk” megjegyzést tett rájuk, mire felszólították őt, vonja vissza sértő szavait. Nem tette, párbaj (vívás) lett belőle, amiért viszont mindannyiukat megbüntették: Szendeyék 2-2 (mert ők megsérültek), Bodayék 4-4 napot ültek államfogházban. Az eseményekről a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap és Az Est is beszámolt. Ezt követően abbahagyta a versenyzést, a Hungária EE évkönyvei 1928 és 1933 között 16 győzelmét tartják számon.
Állástalan jogász és evezős edző külföldön
Jogi egyetemet végzett, de végzettségének megfelelő állást nem kapott. Édesapja meghalt, édesanyja özvegyi nyugdíjából éltek; kényszerből elvállalta a Wolfter bőrgyárban felajánlott állást, és mert a gyár az Újpest Evezős Egyletet támogatta, átigazolt oda, újpesti versenyzőként egy- és kétpárevezősben nyert még néhány versenyt még 1936-ban is. Két-három évvel az Eb után, állástalansága idején az aranyérmet zálogházba kellett tegye, mint ahogy később, a háború idején többi trófeáját: aranyérmet, ezüstserleget is. 1938-39-ben a Temesvári Előre Evezős Egyesület meghívására ott edzősködött, segítségével abban a két évben országos bajnok lett a férfi nyolcasuk és kormányos négyesük. 1940-ben Isztambulban volt edző, ottani tevékenységére így emlékezett vissza:
„A Boszporuszon láttam, hogy egy óriási tengerjáró hajó robog felénk edzés közben. Azonnal elkiáltottam magam törökül, hogy az egyes tartson le, hogy a hajó ráforduljon a hullámokra. Sajnos, az egyes és a kettes számjegyet összekevertem, így a jobb oldal tartott le, nem a bal. Úgy becsaptak a hullámok, hogy elsüllyedt a nyolcas. Szegény török fiúk azóta is azt hiszik, a Mohácsi vészt akartam megbosszulni.”
“„
Sportvezető, a MOB alapító tagja
1940-ben megnősült, gyermekük nem született. Ugyanebben az évben új állása lett a cukoriparban, és visszament a Hungáriába vezetőségi tagnak, akkor már ő maga csak „evezgetett”, túraversenyeken indult. A háború után részt vett az újjáépítésben, az elrejtett és eltűnt hajók felkeresésében, az evezős élet újjáélesztésében. 1947. február 16-án jelen volt az Alkotmány utcai Testnevelés Háza tanácstermében a Magyar Olimpiai Bizottság alakuló ülésén, és dr. Illés Andorral együtt ketten képviselték az evezést. 1947-ben a magyar szövetség ügyvezető elnökeként Luzernben az Európa-bajnokságon csapatkísérőként vett részt és célbíróként is közreműködött a versenyeken. 1949-ben Sárvárra került a Cukorgyárba, attól kezdve annyi kapcsolata maradt az evezéssel, hogy versenybíróként segítette sportágát, de ezt egészen az 1960-as évekig tette. 2006 áprilisában bekövetkezett halálát követően végső nyughelye a Szervita téri templom altemplomában van.
Forrás
• Hungária Evezős Egylet 1911-1936 (Bp. 1936, 206.o.)
• 100 éves a Magyar Evezős Szövetség 1893-1993 (Bp.1993. 74-76.o.)