Bozsik

Anna

Miskolcon született, édesanyja - Bierbaum Anna – a Budai hegyekben nőtt fel, adott volt, hogy síeljen, sífusson, mindig a természetben legyen. Édesanyja és az öccse is sífutó versenyző voltak. Édesapja, Bozsik Ferenc a Ságvári Endre Gimnáziumban tanított, valamint a BVK-nál volt szinkrontolmács. Nevelőapja – Majercsik János BarcikArt díjas képzőművész, számtalan kiállítása volt Kazincbarcikán és az ország több pontján. Szüleivel télen rendszeresen jártak síelni Bánkútra, nyáron pedig nagyon sokat kirándultak. Nem gondolná senki, hogy Anna véletlenül lett sífutó. Általános iskolásként, Kazincbarcikán atletizálni kezdett. A hétvégéket rendszeresen a Budapesten lakó nagyszüleinél töltötte, és az egyik alkalommal az unokatestvére elhívta egy sífutótoborzóra. Az erőfelmérő futás annyira jól sikerült neki, hogy az edző megkérdezte, nem lenne-e kedve edzőtáborba menni velük a télen. Anna lelkesen igent mondott, és attól kezdve szombatonként a BKV Előre edzéseit látogatta, decemberben pedig két hétig Lengyelországban, Zakopanéban csiszolgatta a tudását.

1978-ban ősszel kezdte a sífutást és 1979. januárban már serdülőként meg is nyerte a sífutó országos bajnokságot. Erre a további pályafutását döntően meghatározó eseményre szívesen emlékezik, hiszen Bagolyirtáson csaknem nyolcvan induló közt lett a legjobb. "A kondícióm megvolt az atlétikából, a síbiztonságom megvolt 3 éves koromtól a lesiklásból, a sífutó klasszikus technikát pedig hamar elsajátítottam, mert nagyon tetszett és élveztem ezt a fajta mozgást." Középiskolás koráig mindvégig atletizált és sífutott, de középiskolás szertornaversenyeken is indult. A továbbtanulás és pályaválasztás kérdése így meg is oldódott, a testnevelő tanári pályát választotta. A sífutó országos bajnokságon szerzett siker nagy lökést adott neki, és sorra győzött a korosztályos bajnokságokon, sőt, még utánpótláskorúként nyert a felnőtt ob-n is. Később már részt vehetett nemzetközi versenyeken, főleg úgynevezett tömegviadalokon is, amelyeken többször az első tíz között ért célba. Egy bohinji rendes versenyen huszonkettedik lett, ami igen jó eredménynek számított egy szűkös lehetőségek között készülő magyar sífutótól. Az érettségi után felköltözött Budapestre, a nagyszüleinél lakott, így akkortól már a fővárosban folytatta az edzéseket.

Az első olimpiájára a felkészülést 1991-ben kezdte el, akkor volt először lehetőség arra, hogy nők is indulhassanak a kvótaért. Addigra már elvégezte a ELTE ÁITFK Tanárképző Főiskolát és már tanított is. A nyári szünetben teljes erőbedobással az olimpiai felkészülésre koncentrált, edzett. A magyar sportolók közül kevesen mondhatják el magukról, hogy három olimpiára is kijutott. Bozsik Anna 1992-ben, 1994-ben és 1998-ban megtette ezt. Az 1992-es albertville-i olimpia előtt alkalmanként biatlonozott is, és a sílövészetben sem bizonyult tehetségtelennek. Olyannyira nem, hogy a téli játékokon a sífutás mellett ebben a szakágban is rajthoz állt. 1992-ben, Albertville-ben 15 kilométeren 1:05:47,0 órás (10 lövőhiba) teljesítménnyel 66., 7,5 kilométeren 33:44,8 perces (4 lövőhiba) idővel 67. helyen végzett. Ezen az olimpián sífutásban is indult. 15 kilométeren (klasszikus stílus) 48., 10 kilométeres (üldöző, szabad stílus) 54., 5 kilométeren (klasszikus stílus) 59. helyen végzett. Saját bevallása szerint azonban mindkét versenyt végigizgulta, és ez bizony, meglátszott az eredményén.

A lillehammeri olimpián már csak a sílövők között indult 1994-ben, a 4x7,5 kilométeres biatlonváltó (Bozsik Anna, Bereczki Brigitta, Szemcsák Éva, Holéczy Beatrix) tagjaként 2:08:27,6 órás (5 lövőhiba) idővel 17. helyen végzett. Egyéniben, 7,5 kilométeren 29:04,4 (2 lövőhiba) perces idővel a 46., mindössze két perccel lemaradva a győztes mögött. Ez a közel hetven fős, rendkívül erős mezőnyben kifejezetten jó teljesítménynek számított. Ezt a sikeresnek mondható szereplést néhány figyelemreméltó Világkupa-eredmény követte, amelyek közül kiemelkedett a ruhpoldingi VK-futamon elért 41. hely - ezen a viadalon százhúszan indultak. 1998-ban, Naganóban 15 kilométeren 1:05:41,1 (6 lövőhiba) órás idővel 57. helyen végzett. Mindhárom olimpián a BKV Előre SC versenyzője volt. Az olimpiák mellett négy biatlon és két sífutó világbajnokságon vett részt. 1991-től 1998-ig szinte valamennyi biatlon világkupán képviselte Magyarországot. Közel ötven országos bajnoki aranyat nyert pályafutása húsz éve alatt sífutásban, biatlonban és sírollerben.

1998-ban a naganói téli olimpia után még befejezte a szezont, azután azonban 20 év után abba hagyta a versenyzést. Mivel addigra a TF-en elvégezte a sífutószakedzői szakot, két diplomásként túlképzettnek számított a munkakereséskor, a tanári pályán akkor nem tudott elhelyezkedni. Elvégezte az idegenforgalmi technikusi kétéves középfokú iskolát és a versenysport befejezése után a tömegsporttal kezdett el foglalkozni. 2010/2011-ben a Bécsi Egyetemen BSPA elvégezte a „Instruktorin skilanglauf und skiwandern” képzést, így már hivatalosan külföldön is oktathatott sífutást. 1999-2000-ben indította útjára a Bozsik Sífutóiskolát, ahol kizárólag amatőrökkel foglalkozik. Az első télen még csak a baráti társaságból kerültek ki a tanítványok, majd a sok érdeklődőtől felbuzdulva férjével, a korábban kenus-sífutó-sílövő Balogh Zoltánnal - aki egyébként marketingszakember - létrehozták a Bozsik Sífutóiskolát. 2020-ban a Magyar Sport Napján a sífutás, biathlon, nordic walking sportokban sportolói, valamint szabadidősport oktatói kiemelkedő tevékenységéért miniszteri elismerésben részesült.

• Győr Béla: Magyar biatlon versenyzők az olimpiai játékokonhttps://kolorline.hu/hirek/eletmod/2021-05-10/nekem-a-sport-volt-a-mveszet-interju-bozsik-anna-olimpikonnal-a-bozsik-sifuto-iskola-letrehozojaval • sifutas.hu • sielok.hu/rovat/sifutas/cikk/bozsik-anna/ • www.olympedia.org • http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/21231/