Kozák

Luca

Kozák Luca gyerekként is nagyon mozgékony volt, két öccsével kipróbált szinte minden sportolási lehetőséget Debrecenben, a szülei vitték őket kosárlabdázni, vívni, trambulinozni és aerobikozni, mígnem ötödikes korában az egyik barátnője előállt azzal az ötlettel, hogy nézzenek körül az atlétikapályán. És ahogy lenni szokott, kettejük közül Luca ragadt ott. Először Faragó Klára foglalkozott velük heti háromszor, és már akkor látszott, hogy van érzéke a gátfutáshoz, de mivel a kislány makacs is volt, megkérte a kollégáját, a korosztályos bajnokokkal és válogatott atlétákkal dolgozó Suba Lászlót, hogy segítsen tanítványát rávezetni. A tréner egyszer meg is kérte, hogy a Puskás Ferenc Stadionban induljon el serdülő-négypróbában, amiben nyolcvanméteres gátfutás is van. Tetszett neki, és abban az évben elindult a serdülő országos bajnokságon, amelyen rögtön harmadik lett. Idővel rájött, hogy gátfutásban nemzetközileg sikeresebb lehet, így edzéseken egyre inkább átvette a síkfutás vezető szerepét.

2013-ban mindez a pályán is beigazolódni látszott, miután bejutott a donyecki ifjúsági világbajnokság döntőjébe, ahol hetedik lett, a váltóval pedig hatodik. A 2014-es junior-világbajnokságon a tizenötödik helyet szerezte meg, a 2015-ös svédországi junior-Európa-bajnokságon pedig óriási egyéni csúcsot futva (13:20) lett ezüstérmes. Egy évvel később már két felnőttvilágversenyen is indult, a portlandi fedett pályás világbajnokságon, majd az amszterdami Európa-bajnokságon szerezhetett tapasztalatokat. Legnagyobb utánpótlássikerét utolsó utánpótlás-világversenyén, az U23-as kontinensviadalon szerezte a lengyelországi Bydgoszczban, 100 méter gáton övé lett a bronzérem, majd indult a londoni világbajnokságon, végül a szabadtéri szezont egy újabb bronzzal zárta a tajvani Universiadén. A 2018-as, berlini Eb-re már úgy utazott ki, hogy akár döntőbe is juthat, amiről végül csak két századdal maradt le. Ebben az évben megszerezte első magyar bajnoki címét, amit azóta minden évben megvédett.

Kozák Luca a 2019-es glasgow-i fedett pályás Európa-bajnokság hatvangátas középdöntőjében megdöntötte Siska Xénia 1985-ös, 8:00 másodperces országos rekordját, és a legjobb idővel, 7:97-tel jutott a fináléba, azaz csak jutott volna, ugyanis egy rossz lépésnél kifordult a bokája, így nem tudott kiállni. Abban az évben, a dohai világbajnokságon is továbbjutott a középdöntőbe. A következő évben a koronavírus-járvány miatt nem rendeztek világversenyt, de az augusztusi Gyulai István Memorialon óriási eredményt ért el, szabadtéren is megdöntötte Siska Xénia magyar csúcsát, méghozzá öt századal, és 12:71-gyel ért célba. A következő évben döntőbe jutott a toruni fedett pályás Eb-n, majd egy kört ment az egy évvel eltolt tokiói olimpián is, hogy aztán a 2022-es müncheni Eb-n eddigi legnagyobb sikerét érje el: új országos csúccsal, 12:69-cel másodikként ért célba, így megszerezte első érmét felnőttvilágversenyen. A 2023-as budapesti világbajnokságon és a 2024-es római Eb-n nem jutott be a döntőbe, de első magyar atlétaként teljesítette az olimpiai szintet. Párizsban az előfutamban kiesett, a 2025-ös tokiói vb-n az elődöntőig jutott.

• Európa-bajnoki ezüstérmes (2022) • junior Európa-bajnoki ezüstérmes (2015) • U23-as Európa-bajnoki bronzérmes (2017), • universiade-bronzérmes (2017) • 7× magyar bajnok 100 m gáton (2018-2023, 2025) • 2× magyar bajnok 100 méteren (2020, 2021) • 2× magyar bajnok 60 m gáton (2020, 2022) • 2× az év magyar U23-as atlétája (2016, 2017) • 2× az év magyar atlétája (2020, 2022) • az év magyar sportolója (2022)