Kezdetek
Két és fél évtizede szállítja a jobbnál-jobb nemzetközi eredményeket. A határmenti városban cseperedett fel, és hétévesen ismerkedett meg az asztalitenisz rejtelmeivel, köszönhetően egyrészt a családi garázsban lévő asztalnak, valamint az általános iskolai testnevelőjének, Szerdahelyi István tanár úrnak. 14 éves korában szegődött Papp Dezső révén Debrecenbe, és kezdett el komolyabban foglalkozni a sportággal.
Az első paralimpia
2000, Sydney
Első nemzetközi versenyére kicsivel 16. születésnapján vett részt, a szlovákiai Pöstyénben a 10-es egyéni kategóriában rögtön bronzéremmel nyitott. A sydneyi paralimpia évében szerezte első aranyérmét, amikor testvérével, Zsolttal megnyerték a zágrábi Horvát Open páros versenyét. Élete első paralimpiáján Sydney-ben rögtön olyan közel került a paralimpiai éremhez, mint később egyszer sem: újfent a testvérével állt asztalhoz, és a csoportból való továbbjutást után sem az elődöntőben, sem a bronzmérkőzésen nem termett babér, így a negyedik helyen végeztek.
Karrierje legsikeresebb időszaka
A következő ciklusban már elkezdte termelni a fényesebbnél fényesebb érmeket a 10-es kategóriában: Lengyelországban, Szlovákiában, Olaszországban, Magyarországon, sőt, az Egyesült Államokban is állhatott dobogón, valamint karrierje egyik legnagyobb sikereként testvérével második helyen végeztek a 2001-es frankfurti Európa-bajnokságon. A 2004-es athéni paralimpián Berecki Zsolttal, Csonka Andrással és Zborai Gyulával alkotott kvartettjük egy győzelemmel és két vereséggel a csoportban ragadt, összességében a hatodik helyen végzett. A következő négy évben kisebb versenyeken 5 aranyat, 10 ezüstöt és 8 bronzot tehetett be a vitrinbe. A jó forma ellenére 2008-ban, a pekingi paralimpián nem sikerült az éremszerzés, hiszen egyéniben egy sikeres csoportkör után a negyeddöntő jelentette a végállomást, ahogyan Zboraival csapatban is eddig tudták elverekedni magukat.
Az elmúlt évtizedtől a jelenig
2011-ben újra Zsolttal alkottak maradandót: csapatban harmadik helyen végeztek a spliti Eb-n. Londonban, a 2012-es paralimpián újfent elérte őt a negyeddöntő átka – egyéniben a csoportból való továbbjutás után a Csonkával alkotott csapatban a nyolcaddöntős siker után ebben a fázisban búcsúzott. A következő esztendőben fontos változás történt, amikor kategóriát váltott, átkerült a 9-esbe, ahol egy fokkal magasabb sérültséggel rendelkező versenyzőkkel nézett farkasszemet. Rögtön 2013-ban, a lignanói Eb-n harmadik lett új kategóriájában, azonban a 2016-os riói paralimpián nem jött ki a lépés, és nyert szett nélkül zárt. Tokióban nem indult 2021-ben, utolsó nagy nemzetközi sikerét 2019-ben aratta, amikor a helsingborgi csapat-Eb-n bronzérmes lett. A negyedik X-en túl is aktívan versenyez, a 2023-as évben állt dobogón Lignanóban, Władysławowóban és Pattayán is.
Legjobb eredményei
Berecki karrierje immáron 24 évet ölel fel, amelynek során számtalan nemzetközi versenyen öregbítette Magyarország hírnevét - paralimpiáról több alkalommal hozott el pontszerző helyet (lett negyedik, ötödik és hatodik is), míg Európa-bajnokságokon ezüst-, illetve bronzérmekkel gazdagította gyűjteményét, összességében pedig száznál is több medáliával rendelkezik.