Szedő

Tibor Zoltán

Szedő Tibor 1979. őszén született Budapesten, enyhe értelmi fogyatékossággal. Nagyon hiperaktív gyermek volt, ezért édesanyja, aki korábban úszott úgy gondolta, hogy ez a sportág fiának is jó választás lenne, hogy lekösse energiáit. Végül körülbelül öt éves volt, amikor először elvitték a BVSC uszodába és elkezdett úszni. Már ekkor úgy érezte, hogy megnyugtatja az uszoda közege.

Tanulmányait a Hajós Alfréd Általános iskolában kezdte meg, de második osztálytól már a Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános iskolába járt. Alsó tagozatos korában hetente többször járt úszni és a vízilabdázást is kipróbálta, de végül koordinációs nehézségek miatt az úszás mellett döntött. A testnevelés óra keretein belül is volt úszásoktatás és a testnevelőtanárai Bodó Antal és Morvai Ágnes vették észre, hogy jó a vízfekvése és tehetséges. Ezután sok iskolai, megyei, kerületi, illetve országos versenyen megfordult és mindig érmekkel tért haza.

1996-ban tizenhat évesen kezdett versenyszerűen úszni a Viktória Sportegyesületben. Kezdetben Sinka István tanítványa volt, majd Mentesi Éva figyelt fel rá, aki a Fogócska Sportegyesület edzője volt. Első nemzetközi versenye Lengyelországban Lódzban volt, ahol 50 méter pillangón első helyen végzett és ezek után be is indult sportolói karrierje. 1997-ben a spanyolországi Európa-bajnokságról már három éremmel tért haza. Egyéniben pillangóúszásban, csapatban pedig a vegyes- és gyorsváltóval ért el dobogós helyezést. Erre a versenyre édesanyja is elkísérte. Ekkor még az úszás mellett tanult, de szerencsére az iskolában támogatták sportolói pályafutását.

Az 1999-es németországi Európa-bajnokságra már gyakorlottabban érkezett és fő számában, 50 méter pillangóúszásban utasította maga mögé a mezőnyt, valamint a 4x50 méteres vegyesváltóval is aranyérmet szereztek és megdöntötték angol ellenfeleik világcsúcsát. Egyéni számában az elődöntőbe legjobb idővel került be, de az utána következő döntő előtt nyugtalan volt. Végül sikerült ezt legyőznie és az egyik legemlékezetesebb versenyeként emlékszik vissza erre a győzelemre. Ezenkívül a 4x100 méteres gyorsváltóval is sikerült egy második helyezést úszniuk, ahol csak az angol csapat tudta megelőzni őket. Németországba is el tudta kísérni édesanyja, ami sokat jelentett számára.

Sportpályafutása csúcsára 2000-ben Sydneyben ért fel. Egy héttel a paralimpia kezdete előtt utaztak ki csapattársaival a másik időzónára való átállás miatt. Nagy volt rajtuk a nyomás, mert a váltó tagjaival címvédőként és világcsúcstartóként érkeztek az ausztrál fővárosba. A verseny előtti egy hét nem volt könnyű a csapat számára, mert egyik társuk betegen utazott ki és a többiek is elkapták tőle. A 4x100 méteres váltó nem úgy alakult ahogy szerették volna, mert egy századdal maradtak le a dobogóról, viszont a 4x50 méteres vegyesváltóval paralimpiai bajnokok lettek Majer Gáborral, Rácz Jánossal és Sánta Krisztiánnal. Leírhatatlan érzésként tekint vissza a pillanatra, amikor a dobogó legfelső fokán állva rengeteg magyar szurkoló előtt megszólalt a himnusz. A sok magyar jelenléte önbizalmat adott a csapatnak és nagyon sok mindenben segítette őket. Kedvenc számában, 50 méter pillangóúszásban bronzérmet szerzett. Az előfutamban negyedikként végzett, de a döntőre sikerült a harmadik helyre felérnie, csapattársa Sánta Krisztián lett a második, az első helyet pedig holland ellenfelük szerezte meg. A paralimpiáról való hazaérkezésüknél rengetegen várták őket a repülőtéren és családja is nagyon büszke volt rá. A Sydneyben elért eredményeiért Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott a magyar államtól.

2003-ban a hongkongi világbajnokságon öt számban is aranyérmet szerzett. A 4x50 méteres és 4x100 méteres vegyes és gyorsváltóval is elsőként értek célba, valamint 50 méter pillangón is megszerezte a világbajnoki címet. Már az Európa-bajnokság után kitűzte magában a célt a világbajnoki aranyéremre és ez ötszörösen is sikerült neki. Egy év múlva 2004-ben részt vett a Svédországban megrendezett Speciális Olimpián, majd ezután vonult vissza az aktív sportolói élettől. 2004 és 2008 között esti tagozaton elvégezte a gimnáziumot és szakács végzettséget is szerzett, később tizenöt évig dolgozott ebben a szakmában. Ma már a főzés területén szerzett tapasztalatát főleg otthon kamatoztatja.

Jelenleg költőként tevékenykedik, számos verse és kötete is megjelent már. Tizenöt évesen írta meg első versét egy iskolai tanóra alatt, majd egy év alatt sokat fejlődött és ballagásán már saját versével búcsúztatta társait. Innentől kezdve élete része lett a versírás, elsősorban önkifejezés céljából írt. 2016-ban kezdett komolyabban foglalkozni a költészettel és azóta számos stílussal megismerkedett és kipróbálta magát több műfajban is. 2017-ben bekerült a Krúdy Gyulai Irodalmi Kör tagjai közé. Verseinek fő témái a szerelem, a haza és szülők szeretete valamin a természet. 2020-ban jelent meg Elzsákmányolt idő című kötete. 2022 január végén a Lélekbogáncs című második verseskötete látott napvilágot. Azóta is folyamatosan jelennek meg újabb versei, pályázatokon indul és az írás terén szereti feszegetni határait.