Sportpályafutása
Széles Sándor kiszúrta a vízfekvését
Édesanyja csak azért vitte le a Komjádiba, hogy megtanuljon úszni, ám a gyerkőcöket figyelő Széles Sándor hamarosan győzködni kezdte a mamát, hozza el Katát hozzájuk, mert a vízfekvése miatt kiváló versenyző válhat belőle. Anyuka engedett, Kata pedig hamarosan Széles Sándor és Virth Balázs keze alatt kezdett pallérozódni, és hogy valóban komoly jövő áll előtte, azt már 12 és fél évesen bizonyította, hiszen élete első felnőtt ob-ján 6. lett 200 háton.
Az első nemzetközi sikerek
2011-ben, azaz 16 esztendősen meglett az első érem is, egy bronz, és ettől fogva a következő 13 évben egyetlen kivétellel (2013) rendre dobogóra állhatott 200 háton. Sőt, 2016 és 2021 között hat éven át mindhárom hátúszó-számban érmes lett az ob-n, 2018 és 2021 között a 12 megszerezhető aranyból csak egyetlenegy nem lett az övé (2020-ban, százon előzték meg). Ekkoriban már nemzetközileg is egyre komolyabb eredményeket produkált. A nagy áttörés 2016-ban jött – részben… –, amikor szenzációs versenyzéssel negyedik lett a londoni Európa-bajnokságon, és persze bőven megúszta az olimpiai szintet is. (Egy évvel korábban tapasztalatszerzés okán már rajthoz állt a kazanyi vb-n is.) Ekkor Kecskeméten készült Tőrös Károly irányításával, és egészen júniusig minden tökéletesnek tűnt – ekkor azonban kissé ellentmondásos körülmények között végül kiszorult a riói csapatból. Hosszú Katinka mögött a második helyen állt a hazai rangsorban, ám a válogatási elvek alapján a kvalifikációs időszak végéig lehetett szintet úszni, addig senki sem számított védettnek: György Réka pedig egy budapesti verseny keretein belül, csak az óra ellen úszva jobb időt ért el Katalinnál, ő pedig már nem igazán tudott visszavágni, hiszen Rióra készülve teljesen más edzettségi állapotban volt, mint csúcsra járatott riválisa.
Törés után áttörés
Ezt a törést nehezen heverte ki – viszont a BVSC-ben Plagányi Zsolt keze alatt sikerült végre igazán szintet lépnie. A 2017-es budapesti vb-n a 10. helyig jutott, ugyanabban az évben a rövidpályás Eb-n már ötödikként zárt Koppenhágában 200-on. A második, igazinak mondható áttörés aztán 2018-ban következett: a glasgow-i Eb-n meglett a hőn áhított érem, egy gyönyörűséges bronz. Egy évvel később a kvandzsui vb-n összejött a finálé, 7. helyen zárt, és miután ekkoriban már uralta a hátúszó-számokat itthon, kétség sem férhetett ahhoz, hogy bár a Covid-világjárvány felborította a versenynaptárat, a tokiói olimpiai csapatból senki sem szoríthatja ki. A 2021-re halasztott Európa-bajnokságon, a Duna Arénában sikerült újfent harmadikként célba érnie – csupán 13 századra volt az ezüsttől. Az olimpián egyértelműen a döntőbe jutás volt a célja, az első továbbjutás sikerült, az elődöntőben azonban végül 10. helyen zárt (ez volt az egyetlen szám a játékokon, ahol az európaiak teljesen kiszorultak a fináléból). Az olimpia után váltott, előbb az edzői pályán épp elinduló, korábbi ifjúsági olimpiai érmes Grátz Benjáminnal készült, majd 2022-ben a Fradiba igazolt; ekkor hozta nyilvánosságra, hogy Tokió előtt miómával diagnosztizálták, amit a játékokat követően távolítottak el a szervezetéből. A klub- és edzőváltások mellett egészségügyi gondok hátráltatták, bár 2022-ben zsinórban hatodszor nyerte meg a kétszázat az ob-n, az Eb-n nem állhatott rajthoz, távollétében a feltörekvő generációt képviselő Molnár Dóra ezüstérme jelezte: egyre komolyabb konkurenciával kell számolnia. (A családból azért akadt, aki Eb-érmet szerzett: testvére, Gergő válogatott vízilabdázó, és 2022-ben második lett a magyar csapattal Splitben.) Kata nagyon komolyan készült a továbbiakban is, ám a 2023-as vb-re nem tudott odaérni, és bár 2024-ben meglett az olimpiai szintje, két hazai vetélytársa is jobb idővel állt, és úgy tűnik, nem érhet oda Párizsra.