Ágoston

Imre

Tizennyolc nagyszerű versenyzői év eredménye: tizennégy országos csúcs, öt egyéni, negyvenkét csapatbajnoság és hatvannégyszeres válogatottság. 1941. szeptember 10-én a Magyar Lövész Szövetségben egy magas, barna hajú fiatalembernek, Ágoston Imrének átnyújtották a tagsági könyvét. Négy nappal később elindult élete első céllövő versenyén. A háború előtti időben FÉG-ben (Fegyver- és Gázkészülékgyár) dolgozott. A FÉG csapatában lőtt, válogatott volt. 1942 januárjában harmadosztályú versenyző, majd májusban megszületett első egyéni győzelme, és utána még tizenkilenc. A háború miatt azonban néhány évre megszakadt ez a sikertörténet. 1945 februárjában a magyar lőterek nagy része tönkrement. A felszabadulás első heteiben néhány lelkes sportlövő hozzálátott a Marcibányi lőtér helyrehozatalához, Ágoston Imre is ott volt köztük. Pár hónapos kitartó munka után elkezdődhettek az edzések.

A háború után, az MHSZ megalakulása után még a FÉG-ben versenyzett. Együtt versenyzett Nagy Bélával, Nagy Béla ifi, ő felnőtt korcsoportban. 1947. június 10-én Lőtéravatás. A lámpagyári csapat megnyerte a versenyt, ősszel válogatott kerettag lett Ágoston, a Balkáni Játékokon a győztes magyar csapat tagja. 1948-ban volt az első országos egyéni bajnokság hadipuskaszámban, 1950-ben pedig az első nemzetközi céllövő találkozó Románia és Magyarország között. A kisöbű sportpuska álló számában Ágoston Imre győzött 370 körrel. 1951-ben a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet kapta. 1952-ben az olimpiai csapat tagja. A magyarok közül ő szerepelt a legjobban. 1953-ban egyik legtovább fennálló országos csúcsát elérte a kisöbű sportpuska fekvő számában 399 körrel. 1957-ben volt az MHL-válogatott első nemzetközi versenye az NDK-ban, ahol Ágoston Imre nyerte az összetett versenyt. 1958-ban volt a moszkvai találkozó a DOSZAAF sportlövőivel, ahol az összetett egyéniben megint csak ő volt az első. 1959-ben a Milánói Európa-bajnokságon a Holup, Krebsz, Ágoston, Simkó összetételű magyar csapat a kisöbű sportpuska 60-10- réses fekvő számában (új olimpiai szám) Európa-bajnokságot nyert.

Már 1959-ben szinte minden percét a fiatalokkal való foglalkozás töltötte ki, és a sok statisztikai munka. Grafikonokkal ellenőrizte csapatának és külön-külön minden versenyzőjének a teljesítményét. Mindenkiről kartotékot vezetett, amelyben kitűzte, hogy kinek milyen eredményt kell jövőre elérnie. Még válogatott kerettagságáról is lemondott, hogy fiatalabb lövészek nevelésében hathatósabban részt vehessen. 1961-1962-től edzőként dolgozott az MHSZ KLK-ban, a felnőtt puskás férfi csapattal foglalkozott. Nem versenyzett ekkor már. Leghosszabb ideig az MHSZ KLK-ban volt edző. 1967-tól a Budapesti Honvédban edzősködött haláláig. A férfi puskás csapat edzője, 1980-ig a vezetőedző, majd utána az utánpótlással foglalkozott, a serdülő korcsoporttal.

1960-ban a Magyar Népköztársaság sportérdemérmének bronz fokozatával tüntették ki. 1962-ben edzői tevékenységének elismeréseként mesteredzői kitüntetést kapott.

• Nagy Béla, • http://www.olympedia.org/ • Arcanum • Lobogó, 1959. július-december (1. évfolyam, 13-39. szám)1959-10-28 / 30. szám • MHSZ Vezetők Lapja MHS Vezetők Lapja, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)1960-02-01 / 2. szám • MHSZ Vezetők Lapja MHS Vezetők Lapja, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)1960-06-01 / 6. szám