Út a szerelemsportágig
Balogh Imre egészségesen született, ám nem sokkal születése után elkapta a járványos gyermekbénulást, amelyben leginkább a bal lába sérült. Térd felett félig, térd alatt pedig teljesen lebénult. Azonban ez sem szegte kedvét, mindenképpen sportolni szeretett volna. Eleinte együtt edzett, versenyzett az épekkel, de egy alkalommal nem engedték pályára lépni a speciális, ortopédiai cipőjében. Ekkor találkozott Budapesten a Halassy Olivér Sport Klubbal, ahol lehetősége volt kipróbálni az ülőröplabdát. Annyira a szívéhez nőtt a sportág, hogy Nagykanizsán 1982-ben megalapította saját egyesületét a Nagykanizsai Mozgássérültek Hamburger SE-t, amelynek sportolói a mai napig folyamatosan versenyeznek a magyar bajnokságban.
Válogatottság és a nemzetközi mezőny
1985-ben lett válogatott és 1988-ban kerettagja volt a Szöulba utazó paralimpiai csapatnak. A paralimpián az utolsó mérkőzésük az 5. helyért zajlott, szoros küzdelemben végül 3:2-re legyőzték a német válogatottat. Egy évvel később a világ másik oldalára utaztak a csapattal, ugyanis a világbajnokságnak ezúttal Las Vegas adott otthont. A döntőben 1:3-ra kikaptak a holland válogatottól, így egy ezüstéremmel a nyakukban térhettek haza. Tovább gyarapította éremkollekcióját az 1991-es Európa-bajnokág révén is, ugyanis az előkelő 2. helyen végeztek. Ezt követte pályafutásának második, egyben utolsó paralimpiája Barcelonában, ahol végül 3:1-re vereséget szenvedtek a norvég válogatottal szemben, és a 6. helyen álltak a tabellán. 1993-ban a Finnországban rendezett Európa-bajnokságon is érmet szereztek, ezúttal a bronzérmes pozícióban végzett a magyar válogatott.