Jogász helyett szobrász
Petri (született Pick) Lajos módosnak mondható családja (övék volt a szegedi Pick szalámigyár) azt szerette volna, ha fiuk a jogi pályát választja. Ám amikor 1907-ben megszerezte a jogi doktorátust, a művészetek felé fordult és 1907-ben Telcs Ede, a neves szobrászművész tanítványa lett. Később Brüsszelben tanult, ahol megszakításokkal 1910–1922 között élt. Az első világháború kitörésekor bevonult és mint lovastüzér az orosz és olasz harctéren teljesített katonai szolgálatot. A háború befejezése után újra folytatta művészi tevékenységét.
Sportos művész
Azonban nemcsak a művészetnek élt, hanem eleven kapcsolatot tartott a sporttal is. Több sportágnak hódolt: versenyszerűen teniszezett, asztaliteniszezett, korcsolyázott és úszott, sőt bajnoki futballmérkőzéseken is szerepelt. Nem véletlen tehát, hogy alkotómunkájában gyakran választott sporttémát. 1928-ban Amszterdamban és 1936-ban Berlinben is részt vett az olimpiai játékok művészeti versenyein, utóbbin a „Futó” című monumentális szobráért dicsérő elismerést kapott.
További alkotásai
Emellett elsősorban portréi voltak jelentősek, első portréját 1909-ben készítette el Juhász Gyuláról, aki középiskolai osztálytársa volt Szegeden. 1922-től fogva gyűjteményes kiállításokon szerepelt.
A második világháború után számos állami megbízást is kapott, 1960-ban egész munkásságát átfogó kiállítása volt a Nemzeti Szalonban.
Művészi stílusa realista volt. Agyagból formázott, legtöbbször bronzba öntött. Tervei nagyméretű szobrok voltak, azonban megvalósulásra nem kerültek, gipszmintái a műteremben voltak láthatók. Schirilla György atlétát ábrázolta háromszoros életnagyságban. Modelljei közül a leghíresebb Kodály Zoltán, akiről többször mintázott. Műveiből többet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolt meg.
Gyermekkori jóbarátja, Balázs Béla „Álmodó ifjúság” című önéletrajzában Perl Ödön néven írt róla.