Művészet

Marik
Klára

Marik Klára magyar író, aki az 1936-os berlini olimpiai játékok szellemi versenyének irodalmi pályázattal volt a résztvevője. Sokoldalú személyiség volt: testnevelő tanár, sportoló, a sportos életmód népszerűsítője, a nők sportbeli egyenjogúsításának egyik hazai élharcosa, művészettörténész.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1903. márc. 18.
Halálának ideje
2005. jan. 25.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Életpályája

A 101 éves korában elhunyt Marik Klára magyar írónő volt. Egyike az első női testnevelő tanárnőknek, és élharcosa a női sportnak. A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola első évfolyamán végzett 1928-ban, majd ezt követően Chelsea-ben folytatta tanulmányait a "College of Physical Education"-ben. Angliából hazatérve például ő hozta be az országban az első versenyíjat. Sportszerető családból származott, nagybátyja evezősbajnok. A kor modern női eszményét testesítette meg, népszerű folyóiratokban (pl. Színházi Élet) népszerűsítette a sportos életmódot, miközben tovább tanult, művészettörténész lett. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium sportosztályán dolgozott. Ezután a Budapesti Egyetemen és Angliában tanult, ahol az Iparművészeti Múzeumban művészettörténész lett, az üvegművészettel foglalkozva. 1988-ban elindította a tekintélyes „Pro Arte Vitraria” üvegművészeti díjat.

Az olimpián

Az 1936-os berlini olimpián „A lassító lencsén keresztül” című, hét versből álló munkájával vett részt az irodalom, lírai művek kategóriában. A hivatalos küldöttség tagjaként utazott az olimpiára. Három nyelven beszélt, a sportversenyek területén kellő tapasztalattal rendelkezett, ezért megkérték, hogy legyen az edző és kísérő nélkül érkezett Csák Ibolya segítője. Ez is hozzájárult, hogy Csák Ibolya magasugrásban olimpiai aranyérmet tudott nyerni. Az olimpia után külföldi tanulmányutakon vett részt, majd az Iparművészeti Múzeumban dolgozott művészettörténészként nyugdíjazásáig. Utolsó éveit szinte mozdulatlanul töltötte egy budapesti kórházban, ahol 1936 óta először találkozott Csákkal. Halálakor ő volt a legidősebb (101 éves) élő magyar olimpikon.
Az az 1936-os berlini olimpián a Világrekord című versével indult az irodalmi lírai művek kategóriában. Amikor a Magyar Olimpiai Akadémia 2000. decemberében meglátogatta, 97 évesen emlékezetből szavalta el ezt a pár sort:

"Még füstöl a pisztoly, Még dermed a sprinter. Még bíztatást üvölt Százezer ember, Még áll a levegő, Most ébred a szél, Csak az óra rohan, És itt már a cél, És szakad a szalag, Eredmény: egy szám, Mit a rádió szertehord, Világrekord. "

Felhasznált irodalom

• https://jochapress.hu/dr-hencsei-pal-szaz-ev-felett-elhunyt-olimpikonjaink/ • http://www.olympedia.org/athletes/920774 • Sporthistória, 2003 (1. évfolyam, 1-10. szám)2003-03-01 / 1. szám • Arcanum • Hencsei Pál (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2000 (Budapest, 2001)4. A MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottsága

Egyesületei

Eredményei

1936
Berlin
Németország
XI. nyári olimpiai játékok
Irodalom Lírai Műfaj
Helyezetlen