Kürthy

György József Kálmán Attila

Szülei fajkürthi és koltay Kürthy Emil újságíró, író és Szemerei (Szemere) Gizella írónő, nagyapja Szemere Bertalan miniszterelnök. Kürthy család (Fáj-kürthi és kolthai.) a Komárom vármegye legrégibb családainak egyike. Eredetét fiusitás (praefectio) által a Kalauz nemzetségből veszi. 1899-ben a Budapesti priarista gimnáziumban érettségizett, majd újságíró lett. A Magyar Géniusz, az Új Idők, a Budapesti Napló, a Háztartás, az Egyetértés c. lapok újságírója (1899–1905). 1903-tól a müncheni Hochbauschule-ban építészetet tanult. 1905-ben lépett színpadra műkedvelőként a Thália Társaság előadásán. 1906-ban a Nemzeti Színház szerződtette le, amelynek megszakításokkal tagja volt 1935-ig, nyugdíjazásáig. 1908-1909-ben a kolozsvári Nemzeti Színház főrendezője. 1909-től 1935-ös nyugdíjaztatásáig a budapesti Nemzeti Színház művésze volt, közben 1923-24-ben a pécsi, 1930-31-ben a szegedi színház igazgatója. 1945-ben az Igazolóbizottság két évre eltiltotta. 1953-tól a győri Kisfaludy Színházban, 1955-56-ban a budapesti József Attila Színházban lépett fel. 1916-tól 1923-ig a Színiakadémián maszkírozást, az Iparművészeti Főiskolán pedig színpadtechnikát tanított 1927-1930 között. Számos némafilmben szerepelt, majd 1935-től a magyar hangosfilmek kedvelt epizódistája, gyakran játszott orvosokat, ügyvédeket, vagy vállalatigazgatókat. Kezdetben naturbursch- és hősszerelmes-szerepeket, később komikus-, bonviván- és karakterszerepeket is alakított.

Mint grafikusművész is jelentős sikereket ért el, továbbá több színháznak tervezett díszleteket. Ismertek voltak színészportréi és karikatúrái, amelyek rendszeresen jelentek meg színházi- és filmszaklapokban. Első plakátjait a 20. század elején tervezte, melyek gyakran dekoratív, kétdimenziós szecessziós stílusban készültek. Kürthy később kereskedelmi és propagandaplakátokat tervezett (például háborús kötvényplakát az I. világháborúban). Első felesége Vízváry Mariska (1877-1954) színház- és filmszínésznő volt. Regényei, verseskötetei is megjelentek. Színházi anekdotákat gyűjtött össze Derű a deszkán (Bp., 1969) címmel. Regényeket is írt. – F. sz. Hlesztakov (Gogol: A revizor); Kalb (Schiller: Ármány és szerelem); Polezsajev (Rahmanov: Viharos alkonyat); Ridegváry Bence (Jókai M.: A kőszívű ember fiai). – I. f. Egyenlőség (1918); Emberek a havason (1942); Föltámadott a tenger (1953). – Irod. Cenner Mihály: Derű a deszkán – derű az életben (Magy. Hírlap, 1972. febr. 24.).

Mint sportember, Kürthy György fiatal korában a MUE színeiben atletizált, utána mint versenybíró és újságíró sokáig kapcsolatban maradt az atlétikával. Tudósítóként, illetve versenybíróként részt vett az 1924-es párizsi és az 1928-as amszterdami olimpián. Párizsban Kürthy egyike volt azoknak a magyar kiküldötteknek, akik az ötpróba verseny után megpróbáltak óvást benyújtani Somfay Elemér hibás 200m-es ideje miatt, mint tudjuk sikertelenül... Az 1932-es olimpiára valószínüleg a távolság és a költségek miatt nem utazott ki, de az olimpia művészeti versenyeiben sportplakátjaival vett részt.

• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kurthy-gyorgy-76816/ • http://www.olympedia.org/athletes/920771 • https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/kurthy-gyorgy • https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/kurthy-gyorgy-fajkurthi-es-kolthay/ • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/hatodik-kotet-4391/kurthy-csalad-faj-kurthi-es-kolthai-5621/ • https://fortepan.hu/hu/photos/?q=K%C3%BCrthy%20gy%C3%B6rgy