Király

Dezső

Kaufmann Lajos és Anständig Zsófia gyermekeként született 1896-ban. Anyai nagyszülei Anständig Lázár zenész és Gichner Netti voltak. Budapesten tette le az érettségit, ezt követően a Kereskedelmi Akadémián végzett. 1942-ig szülői vállalkozásában dolgozott. 1914-től a Szociáldemokrata Párt tagja. 1924-től rendszeresen írt a Sporthírlapba ( „Sporthírlap”) és az Esti Lapok sportrovatába („Estlapok”). Ezzel egyidőben több külföldi sportlap magyarországi tudósítója 1920–1939 között. A 1945–től 1949-ig a Szabad Száj című szatirikus hetilap szerkesztője. A Pódium Kabaré és a Vidám Varieté (1945), a Sörkabaré, illetve a Fővárosi Operettszínház (1946), a Magyar Színház varietéműsorai (1947), a Kamara Varieté (1950), a Kisvarieté (1951-től), a Budapest Varieté (1959) és a Vidám Színpad állandó szerzője (1963–1964). A Füles alapító munkatársa, ahol 1957 és 1966 között dolgozott.

Első humoreszkje 1915-ben jelent meg, valójában azonban tehetsége csak a II. világháború után bontakozhatott ki. Sajátos írásai, kesernyés humoreszkjei különleges helyet vívtak ki a magyar kabaré történetében. Humoreszkjei elsősorban a Ludas Matyiban jelentek meg, jelenetei rendszeresen szerepeltek a rádiókabaré adásaiban. Írásai többsége Rex álnéven jelent meg. Salamon Bélának, Mezey Máriának kuplékat, Neményi Lilinek dalszövegeket, Latabár Árpádnak kabaréjeleneteket írt. Latabár Árpád (1903–1961), a számára írt jelenettel, A cédulás emberrel (= a gyári portás látványosan nem tudja kiolvasni az új munkaerő, Hlusztviszsják Gotthárd nevét!) évekig állandó műsorszám volt a pódiumszínpadokon. Ez van… c. híres, a Vidám Színpadon előadott sorozata könyv alakban is megjelent. Írásai általában az úgynevezett rokonizmussal (az általa kitalált szó a protekciót és az ezzel összefüggő korrupciót), a bürokráciával, a közlekedés szervezetlenségével foglalkoztak. Kitalálta a BETEG-et, vagyis a Bürokrácia Ellenes Tevékenységet Ellenőrző Gárdát. A Népszavában állandó heti rovata volt szintén "Ez van…" címmel, két nappal halála előtt megírta saját nekrológját, elbúcsúzván az olvasóktól "Ez volt" címmel.

1924-ben a Sporthírlap újságírójaként a párizsi olimpiai játékokról a helyszínről tudósított. Az olimpiai játékok ideje alatt alakult meg a sporthirlapirók nemzetközi szindikátusa, az AIPS elődje, melynek egyik alelnöki pozíciójára Király Dezső is jelölt volt. 1928-ban két irodalmi művével részt vett az amszterdami olimpia szellemi versenyszámában. (Jérôme atya a lelátón, La Fontaine és Andersen meséi)

• Brandy kapitány meg a többiek… Antológia. (Bp., 1947) • A Szabad Száj vidám naptára az 1948. évi szökő évre. (Bp., 1948) • Tom Sawyer közbelép. Vígjáték. (Bp., 1961) • Tréfán belül… Vidám jelenetek, tréfák, monológok. (Bp., 1963) • Ez van… (Színjátszók Kiskönyvtára. 45. Bp., 1965) • Az igazi. Zenés vígjáték. (Bp., 1965)

• Marslakó. (1945) • A miniszter úr autója. (1945) • Vihar a T. Házban. (1946) • Van-e élet a Földön? (1946) • Helyet a nőknek! (1946) • Harun al Rasid. (1946) • Tisztogatás a Kisgazdapártban. (1947) • Akinek nem inge. (1950) • A cédulás ember. (1951) • Görbe tükör. (1952) • Le az álarccal! (1955) • Rikkancsnál. (1957) • A legnagyobb csoda. (1958) • Idegenforgalom Budapesten. (1962) • Gyerünk falura! (1964).

• Erről, arról, amarról (1960) • Salamon-est (1960) • Örök rangadó (1961) • A falon kívül (1962) • K. D.-est. (1963).

• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kiraly-dezso-rex-763D2/ • https://www.nevpont.hu/palyakep/kiraly-dezso-76ba9 • http://www.olympedia.org/athletes/920769