Gergely

Tibor

Középiskolai tanulmányait a Markó utcai reáliskolában végezte. Közben eljárt a Galilei Körbe, továbbá a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájának előadásait hallgatta, így került a Vasárnapi Kör tagjai közé, ahol megismerte feleségét, Lesznai Anna (1885-1966) képzőművészt. Már a Vasárnapi Körben is jellemképeket rajzolt az éppen hevesen vitatkozókról. (Lukács Györgyről, Fülep Lajosról, Gyömrői Editről, Révai Józsefről és a többiekről készült karikatúrája a Hatvani Galéria tulajdona.) A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott. Utána feleségével együtt Bécsbe emigrált. Itt fél évig tanult litográfiát az iparművészeti főiskolán, majd megpróbált Bécsben egzisztenciát teremteni. Rajzolója, karikaturistája lett a Der Wiener Tag című napilapnak és mesekönyveket illusztrált, többek közt Balázs Béla Das richtige Himmel blau című mesekönyvét. Remek portrékat közöltek tőle például 1929-ben Paul Robesonról, és számos más, Bécsbe érkezett világhírességről. Festményeit a Hagenbund bécsi festőegyesület állította ki. 1923-ban társalapítója volt a Gong bécsi marionettszínháznak.

1926-38 között német, osztrák és – hazatérése után – magyar lapok és folyóiratok karikaturistájaként dolgozott. 1931-ben visszatért Budapestre, a nyarakat felesége körtvélyesi birtokán töltötték. A kastélyról, a személyzetről, a faluról Gergely Tibornak számtalan rajza van — és néhány festménye is, mert itt, ebben a környezetben kezdett el igazán festeni. Egy ideig Orbán Dezső Atelier tervezőiskolájában tanított illusztrálást. Grafikáit a Tükör című lap közölte. Mint a KUT (Képzőművészek Új Társasága) tagja, festményeivel részt vett a társaság kiállításain, és két önálló kiállítása is volt Budapesten: az Ernst Múzeumban és a Tamás Galériában.

1939-ben a faji üldöztetés elől Amerikába emigrált Lesznai Annával együtt. New York-i Egyetemen tanított, majd később amerikai állampolgár lett. New Yorkban telepedtek le, és elsősorban gyermekkönyv-illusztrátorként volt ismert. 1940-ben megjelent a TopsyTurvy Circus (Ingó-bingó cirkusz), 1941-ben a The MerryShipwreck (A vidám hajóroncs), azután a Seven Little Postmen(Hét kicsi postás), utána a Five Little Firemen (Öt kicsi tűzoltó), 1943-ban a When the Storks FlyHome (Amikor a gólyák hazarepülnek). 1945-ben művészeti díjjal tüntették ki a The Wheelon the Chimney (Fészek a kéményen) című könyv illusztrációiért. Témákat mindig a hazai, körtvélyesi emlékeiből merített, a modern mesékhez vonzódott és a műfaj klasszikusa lett. Később több korai olajfestményét is megtalálták ingatlanain halála után. A hatalmas példányszámban készült Golden Book sorozatban jelentek meg illusztrációi a New York Western Publishing Co. kiadónál. 1974-ben Hatvanban állított ki.

• Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)G / Gergő Endre • http://www.olympedia.org/athletes/920767 • http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/22208/ • Arcanum Magyar Nemzet, 1987. február (50. évfolyam, 27-50. szám)1987-02-27 / 49. szám