Doros

György

Doros György szeszgyáros és földbirtokos, valamint Gyarmathy Ida fiaként született. Apját nyolcéves korában elvesztette. A Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója lett. A jogi diploma megszerzése után Budapesten ügyvédi irodát nyitott.

Doros György a sport terén elsősorban vívóként volt ismert. 1925-től 1931-ig a Rendőrtiszti Atlétikai Club (RAC) színeiben versenyzett. Mindjárt pályafutása elején 1927-ben és 1928-ban első helyen végzett a Hungária VС, a Spárta VC és a Kecskeméti VC országos kizárásos kardversenyein. Ettől kezdve az országos nyilt versenyeken gyakran végzett harmadik-negyedik helyen. 1929-tól kezdve a magyar válogatottban is szerepelt. Három Európa bajnokságon is képviselte a magyar színeket. 1929-ben Nápolyban, 1930-ban Liége-ben és 1931-ben Bécsben. Az Európa bajnokságokon a legnagyobb sikerét 1930-ban érte el, amikor a kard egyéni döntőjében hármas holtverseny után, csak az újravívásban szorult két csapat- és honfitársa, Piller György és Petschauer Attila mögé és végzett a harmadik helyen. 1931-ben befejezte aktív vívó pályafutását, de továbbra is a sportág közelében maradt. Kezdetben mint a Magyar Vívó Szövetség ügyésze és az intézőbizottság tagja. Az 1933-ben a Budapesten megrendezett Európa-bajnokság propaganda részét intézte. 1934-ben a külföldi ügyek referense lett a Szövetségben, 1936-ban versenybíróként részt vett a berlini olimpián, majd 1939-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség kongresszusain képviselte a MVSz-t. A kongresszus a négytagú versenyszabály-bizottság állandó tagjává is választottá és így a nemzetközi verseny-szabályok megalkotásában is aktív részt vett. A minisztertanács 1939. augusztus 4-én a Magyar Érdemrend tiszti keresztje kitüntetést adományozta számára a nemzetközi vívóélet terén szerzett érdemeiért.

A vívó és sportdiplomata tevékenysége mellett az 1930-as és 1940-es években több könyvet írt a sportszociológiáról. Munkái rendkívül fontossá váltak a sportszociológia és -pszichológia további fejlődése szempontjából. Írásai főleg a sport lélektani és etikai problémáival foglalkoztak. Legjelentősebb művei: • A sport szociális és kulturális vonatkozásai (Budapest, 1932) • A sport etikája és lélektana (Budapest, 1943) • A sport gyakorlati pszichológiája • A versenysport etikai és lélektani problémái (Budapest, 1931) Utóbbi művével az 1932-es los angelesi nyári olimpiai játékok művészeti versenyén irodalom versenyszámban indult.

A főváros politikai életében is élénk szerepet játszott és vezető tagja volt az Egységes Községi Polgári Pártnak. A második világháború után, tekintettel arra, hogy a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom támogatója volt, eltiltották a jogászi pályától. 1945. augusztus 6-án, feleségével együtt, öngyilkosságot követettek el.

• http://www.olympedia.org/athletes • http://archiv.olimpia.hu • Arcanum