Tanulmányai
Ambrózy Sándor magyar szobrászművész volt, leginkább sporttémájú érmeiről és kerámiáiról ismert. Több női szobrot és arcképes mellszobrot is készített, többnyire bronzból. A második világháború után budapesti templomok restaurátoraként is dolgozott. Ambrózy Budapesten tanult a budapesti Iparművészeti Iskolában, majd 1924-31 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjasaként dolgozott. Mesterei: Orbán Antal, Szentgyörgyi István voltak. Ebben az intézményben 1925-27 között ösztöndíjas és egyben adjunktus is volt.
Elért sikerek
1923 és 1924 között külföldi tanulmányúton volt, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanársegéd lett 1925 és 1927 között. 1931-től rendszeresen részt vett az országos tárlatokon. 1930-ban elnyerte a Magyar Ökölvívó Szövetség pályadíját, az ökölvívó bajnoki sportéremért I. díjat nyert. 1932-ben és 1937-ben a Szinyei Társaság kitüntető elismerését. 1933-ban Ambrózy megalkotta egy alpesi síelő gipszfiguráját. Nevét sport témájú kerámiaművei tették ismertté, melyekből a Herendi Porcelángyár többet sokszorosított (Síelő). A Herendi manufaktúra gyártotta az 1940-es évek elején fehérre, valamint élénk festésű 26 x 36 cm-es porcelánfiguraként. Nem biztos, hogy valóban a Berlinben leadott műről van-e szó, hiszen a katalógusban szereplő Sifutó magyar cím inkább egy sífutó motívumot jelez.
A restaurátor
Dinamikus kisplasztikák mellett portrékat (Táncsics Mihály, Zalka Máté, Eötvös József), nagyméretű reliefeket készített, köztük A béke őre című 21 méteres kő domborművet (Soproni Stöckkert Károllyal, 1951-52), melyet a metró Népstadion állomására terveztek. 1959-60 között restaurátorként dolgozott Budapesten a Szt. Anna-templomban. 1973-75 között az egri Dómban restaurálta Cassagrande négyméteres Szt. István-szobrát.
Felhasznált irodalom
• https://artportal.hu/lexikon-muvesz/ambrozy-sandor-3796/
• http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Ambr%C3%B3zy_S%C3%A1ndor
• http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/20592/
• http://www.olympedia.org/athletes/920764