Részvétel az olimpián
1960-ban, Rómában, a díjugratás egyéni versenyében Széplány nevű lován 28,5 (12+16,5) hibaponttal a 10. helyen végzett. A díjugrató csapatversenyben a 16. helyre rangsorolt csapat (Karcsú Imre, Móra László, Suti István; 382,75 hibapont) tagja volt.
1952-től 1956-ig a Felgyői Traktor SE-nél, 1957-ben a Népstadion Nemzeti Vállalatnál versenyzett, majd 1957 második felétől 1961-ig a Budapesti Traktor, 1961-től 1963-ig az Újpesti Dózsa, 1963-tól 1985-ig a Kiskunhalasi Határőr Dózsa SE sportolója volt, ahol edzője Hirling József. A Felgyői Állami Gazdaságban önképző lovasként nőtt fel, - ahogy ő mondta magáról. Fiatal kora miatt nem indulhatott az 1956-os olimpián, de lovászként részt vehetett a játékokon. 1969-ig határőr tiszthelyettes, főtörzsőrmesterként. A bécsi NATO verseny megnyerése után léptették elő alhadnaggyá. 1971-ben még részt vett az előolimpián, de az olimpia előtt egészségi állapota miatt visszavonult.
Életének fontosabb eseményei
Juhász gyerekként a Levelényi Állami Gazdaság csikós lovain kezdett lovagolni. 1952-ben került Budapestre a Földművelésügyi Minisztérium Istállóba, ahol Dr. Kósa Reznek Jenő és Tóth Béla edzette. Díjlovaglásban Hazslinszky Géza és Mártonfi Béla, militaryban Máchánszky Gyula volt az edzője. Onnan került vissza Felgyőre. Az országos bajnokságokon kétszeres arany (1953-ban a Felgyői Traktor, 1961-ben az Újpesti Dózsa színeiben) és kétszeres ezüstérmes. Az első bajnoki címét 14 évesen szerezte a felnőtt bajnokságon. Egyszeres csapatbajnok a Kiskunhalasi Határőr Dózsa színeiben. 1965-ben és 1969-ben, Bécsben az Európai Hadseregek Lovas Bajnokságának aranyérmese. 1952-től 1965-ig válogatott.
Utóélete
A visszavonulása után előbb kiképző szakasz, majd századparancsnok a határőrség lovas iskolájában. A határőr lovász és lovas kiképzés motorja volt Kiskunhalason. 1986-ban, századosként vonult nyugállományba. 2000-ben Széchenyi emlékéremmel tüntették ki. 2003. május 1-jén, az újrainduló kiskunhalasi nemzetközi lovasversenyen őrnaggyá léptették elő. Haláláig Kiskunhalason élt. A kétszeres olimpikon military versenyző, Sós Attila nevelőapja volt, akinek a felkészítésében segédkezett.
Kiskunhalason helyezték örök nyugalomra.
Életrajz szerzője
Győr Béla