Oláh

Mihály

Az 1980-as moszkvai olimpián a háromnapos versenyben (military) Adós nevű lován 64,00 hibaponttal a terepversenyek során kizárták, így helyezetlenül végzett. A csapatversenyek során Adós nevű lován tagja volt az 1603,40 (216,80+1331,60+55,00) hibaponttal végző, 4. helyezett csapatnak (Cseresnyés László, Grózner István, Horváth Zoltán, Oláh Mihály). Az Olimpia után Sári pusztán a Magyar Bajnokság döntőjén, Cseresznyés László után a II. helyen végzett Sobri Jóska nevű lovával. 1966-ban Kecskeméten az Országos Díjlovagló Bajnokságon 1. helyen végzett. 1967-ben már oda fejlődött, hogy az általa lovagolt Nyugalom is a Kelet-magyarországi Területi díjlovagló és ugró felnőtt bajnoka lett és a területi bajnokcsapat tagja volt. Eperjesen szintén Nyugalom nevű lovával egy első és egy harmadik hely tulajdonosa lett. Három hét múlva Királyhelmecen négy 2. helyezést ért el. Ezen kívül a Hortobágy Nemzetközi Lovas napon, szintén Nyugalommal két 2. és két 3. helyezést szerzett és a Hortobágyi Nagydíj győztese lett 180 centméteren. 1972-ben a csapatuk Területi Bajnokságon II. helyezést ért el. 1973-ban a Magyar Bajnokságon bronzérmes lett a csapat. 1976-ban a Területi Bajnokságon ezüstérmes lett. 1976-ban tagja volt a military válogatott keretnek. 1977-ben Területi Bajnokságokon, Magyar Bajnokságokon vett részt. A military három fordulót végig lovagolta. Ausztriába Aldatao II. Zavaros nevű lovával meghívást kapott, ahol I. helyezett lett.

Paraszt családból származik, apja gazdálkodó ember volt. Tanulmányait Tiszacsegén az Általános Iskolában végezte, majd az iskola elvégzés után dolgozni kezdett. 1964-ben Hortobágyi Állami Gazdaság, Máltai Lovas Üzemegységében lovászként helyezkedett el. Németh Dezső keze alá került, ő edzette, és tanította neki az alapokat. 1966-ban, mint ifjúsági versenyző kezdi versenyzői pályafutását területi bajnokságokon. Még abban az évben Kecskeméten az Országos Díjlovagló Bajnokságon 1. helyen végzett. 1967-ben már oda fejlődött, hogy az általa lovagolt Nyugalom is a Kelet-magyarországi Területi díjlovagló és ugró felnőtt bajnoka lett és a területi bajnokcsapat tagja volt. Eperjesen szintén Nyugalom nevű lovával egy első és egy harmadik hely tulajdonosa lett. Három hét múlva Királyhelmecen négy 2. helyezést ért el. Ezen kívül a Hortobágy Nemzetközi Lovas napon, szintén Nyugalommal két 2. és két 3. helyezést szerzett és a Hortobágyi Nagydíj győztese lett 180 centméteren. 1968 tavaszán Nyugalom nevű lovát Svájcban értékesítették. Ezután elhagyta Hortobágyot. Nyíregyházára ment, területi bajnokságokon versenyzett kisebb-nagyobb sikerrel. 1968 őszén bevonult, mint sorkatona ahonnan 1969-ben szerelt le. Utána újra a Hortobágyon kezdett dolgozni. Németh Dezső nyugállományba vonulása után Debrecenbe költözött, az erdészetnél edzősködött, mint nyugdíjas. Találkozásuk után felajánlotta, hogy ő is menjen az erdészethez. Ezt örömmel fogadta, de nem sokáig tartott, mert Herczog Emil elvitte az Enyingi ÁG Sári pusztai méneséhez Németh Dezsőt. 1971-72-ben az Erdészet színeiben versenyzett Nagy Ferenc, Nagy Csaba, Szatmári Éva és ő alkotott egy csapatot. 1972-ben a csapatuk a területi bajnokságon II. helyezést ért el. 1973. január 1-jével Nagy Ferenc, aki közvetlen főnöke volt az erdészetnél, lement Sári pusztára kerületi főállattenyésztőnek., így már nem sokáig gondolkodott és március 15-vel kezdte a munkát a Sári pusztai Ménesnél, Németh Dezső kezei alatt. Területi és magyar bajnokságokon indult, a csapat csonka volt, Rózsa István, Kneisz János és ő alkotta a csapatot, negyedik ember nem volt erre. Ennek ellenére 1973-ban a Magyar Bajnokságon bronzérmes lett a csapat. 1974-ben Németh Dezső újra nyugállományba vonult és Móra László került a csapat élére, mint edző. Területi és magyar bajnokságokon indult tisztességes helytállással. 1974-ben került bele a military szakágba. 1975-ben hasonló év következett. 1976-ban a Területi Bajnokságon ezüstérmes lett. 1976-ban tagja volt a military válogatott keretnek. 1977-ben területi bajnokságokon, magyar bajnokságokon vett részt. A military három fordulót végig lovagolta. Ausztriába Aldatao II. Zavaros nevű lovával meghívást kapott, ahol I. helyezett lett. 1978-ban ugyanúgy területi Magyar Bajnokságon militaryt lovagolt. 1979-ben militaryt lovagolt, annyi különbséggel, hogy a Magyar Bajnokságon a 3. forduló ló betegség miatt elmaradt, így azaz esély is elszállt, hogy Móra magyar bajnok legyen, ő maga pedig az ország legjobb kezdő lova címet megnyerje Adós nevű lovával. Ezután beválogatták az olimpia keretbe. 1980. január 4-én, Rádiházán elkezdte a felkészülést. Innen Monspart Gábor, mint szakedző és Makkos Vilmos, mint segédje irányította a felkészülést. Felmérő versenyek voltak, ami után a szakemberek a 8 fős keretből 4 versenyzőt + 1 tartalékot az eredmények után választották ki. 1980 júniusában meghívásos nemzetközi verseny volt, ahol 3 lóval vettek részt. Ő Diána nevű mezőhegyesi lovával I. és II. helyet nyerte el. Az olimpia után Sári pusztán a Magyar Bajnokság döntőjén, Cseresznyés László után a II. helyen végzett Sobri Jóska nevű lovával. 1981-ben a területi I. fordulót lovagolta. Kiutazott a csapat a dániai Európai-bajnokságra, sajnos itt már egészségi állapota nem engedte meg, hogy versenyezzen, hónapokig beteg volt. A versenyre csak két lova utazott ki Cica nevű Radar apaságú kanca, akit Nagy Sándor lovagolt, mint csapat tag, valamint tartalék lóként Sobri Jóska. 1981 őszén ismét munkába ált. 1982. március 15-én számolt le az Enyingi ÁG-nál. 1982. március 16-al az OTÁF Szalkszentmártoni Állomás, Bösztör pusztai telepén a fakó ménesben kezdte munkáját. Versenyzési lehetősége volt, a kezdet biztató volt Holstein Martalóc és a Gidrán nevű ménnel. 1983-ban egy-egy versenyen vett részt. A sorozatos átszervezések miatt – előbb DÁV, majd KÁV), végül 1995-ban a Kiskunsági Nemzeti Park vette át a telepet. Az első átszervezésnél a lovak elkerültek: Martalóc – Rádiházára, tenyésztésre, Gidrán, a HŐR Dózsához sportló kipróbálásra, Bálint Lászlóhoz. 1995. november 5-én elhagyta Bösztör pusztát, Olaszországba utazott egy tenyésztőhöz, aki tenyésztett, versenyeztetett és értékesített. 1996-ban verseny licencet kapott és 5 db 4 éves lóval versenyzett. 1997-ben versenyre készítette fel a lovakat, napi 8 lóval dolgozott. 1999. augusztusig tartott, majd hazajött Magyarországra. 2000. januárban Németországba ment dolgozni, itt versenyre készített fel lovakat, napi 8-10 lóval dolgozott. Ez 2001. december 20-ig tartott, majd ismét Magyarországra jött. 2002. január 06-án találkozott Némedi Istvánnal, aki a Szent István Egyetem Tangazdaság, Dóra major igazgatója volt és felajánlotta, hogy Dóra majorban dolgozhat, amit el is fogadott. 2006 évben a Magyar Lovas Szövetség, eddigi munkásságát Gróf Széchenyi István Emlékéremmel jutalmazta. 2009-ben 60 évesen indult az I. Nemzeti Vágtán. Ebben az évben kipróbálta a távlovaglást is, egy alkalommal Szálkán a 40 km-es távot egy angló-arabbal, Táltos nevű lóval megnyerte.

Egészségi állapota romlani kezdett. 2010. július 16-án jobb csípő protézist kapott és nyugdíjazásáig lovakkal foglalkozott, de már nem versenyzett. Nyugdíjas éveit Üllő Dóra majorban töltötte.

Győr Béla