A BSE sikeredzője – BEK-ezüst és Ronchetti-kupa-győzelem
Szabó Ödön Békésen kezdett a kosárlabdával foglalkozni. A Viharsarok három mesteredzőt adott Magyarországnak: dr. Hepp Ferenc, Gyimesi János és Szabó Ödön személyében. A békési tanulóévek után Szekszárdra költözött, ahol az alapoktól kezdte építeni a női szakosztályt. 1966-ban úttörőolimpiát nyertek, majd tanítványaival bekerült az NB I-be. 1971-ben a BSE, a legnagyobb eredményekkel rendelkező fővárosi csapat igazolta le. 1986-ig dolgozott az együttessel, 7 magyar bajnoki aranyérem és 7 kupagyőzelem kapcsolódik a nevéhez. Vezetésével a BSE 1979-ben BEK-ezüstérmet nyert, 1983-ban pedig elhódította a Ronchetti-kupát.
Kiemelkedett a hazai edzők köréből
A kiváló eredmények mellett példamutató edzői, pedagógiai stílusát is érdemes kiemelni. Válogatott játékosok tucatját nevelve is olyan bensőséges, családias hangulatot tudott teremteni nyugodt, úriember modorával, amivel kiemelkedett a hazai edzők köréből. Edzői, nevelőmunkája mellett családi nevelése is igen eredményes volt. Fia nemzetközi játékvezető (Szabó György), unokája Szabó Noémi pedig a Dönci bácsi – így ismerték szakmai berkekben – által alapított Szekszárdi KSC női kosárlabda-szakosztály vezetője. 1987-ben Életem a kosárlabda címmel könyvet is írt. Szabó Ödön megkapta a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmének mindhárom fokozatát, munkásságát 1981-ben mesteredzői címmel ismerték el, 1986-ban pedig az Év kosárlabdaedzőjének választották.
Tanulmányai, testnevelő tanári pályája
Szabó Ödön 1947-ben Székesfehérváron gimnáziumban érettségizett, 1950-ben a Szarvasi Tanítóképző Iskolában tanítói oklevelet, 1955-ben a Szegedi Állami Pedagógiai Főiskolán testnevelés tanári oklevelet szerzett. 1947-től 1950-ig a békési Kertészeti Középiskola testnevelő tanára, 1950 és 1957 között a békési III. számú általános iskola testnevelő tanára, 1957-től 1967-ig a szekszárdi II. számú általános iskola testnevelő tanára volt.