Killik László a női kosárlabda-válogatott történetének legsikeresebb szövetségi kapitánya. Vezetésével az 1980-as moszkvai olimpián – a női válogatott történetének egyetlen ötkarikás szereplésekor – 4. helyen végzett a csapat. A mesteredző több mint húsz évig irányította a nemzeti együttest, amellyel három Európa-bajnoki bronzérmet nyert.

Születési hely
Arad (Románia)
Születési idő
1927. szept. 1.
Halálának ideje
2016. feb. 11.
Halálának helye
Budapest

Eb-kudarc után hosszú távú építkezés

Az aradi születésű Killik László a második világháború után telepedett le Budapesten, játszott a Munkaerőtartalékok SE-ben és a Bp. Kinizsiben. 1951-ben testnevelő tanári és kosárlabda-oktatói oklevelet szerzett a TF-en, 1956-ban kezdte edzői pályafutását a Ferencvárosban. 1958-ban rövid kitérőt tett az arab világban, Egyiptomban is tanított. 1961-ben tért haza, és a VTSK csapatának edzője lett, 1968-ban pedig átvette a válogatott irányítását. A csapat a hazai, 1964-es Eb-n gyengén szerepelt, és ezt a kudarcot sokáig nagyon nehezen tudták feldolgozni a játékosok. Killik hosszú távú építkezésbe kezdett.

Bronzérmek vonzásában, és olimpiai 4. hely

Az 1983-as magyarországi Európa-bajnokságon nagyszerű győzelmeket ért el a válogatott a csoportjában, a lengyelek elleni 80–73-as siker juttatta el a csapatot az elődöntőbe. A nagy favorit szovjetekkel szemben a döntőre nem volt esély, de a bronzmeccsen Kiss Lenkéék visszavágtak a jugoszlávoknak a csoportban elszenvedett vereségért. Az 1984-es olimpiai selejtezőn Killik László válogatottja kijutott a Los Angeles-i játékokra, de ott nem játszhatott a szocialista országok bojkottja miatt. Killik szerint akkor lett volna esély arra is, hogy az 1980-ban megszerzett negyedik helyről eggyel előrébb lépjenek. Az 1985-ös Európa-bajnokságon a csoportban összesorsolták Magyarországot a szovjetekkel, és a csapat mögöttük négy győzelemmel megszerezte a második helyet. Az elődöntőben a bolgárokkal szemben alulmaradtak a mieink, a bronzot viszont a csehszlovákok kiütésével (103–75) kiharcolták. Az 1987-es kontinenstornán a válogatott ismét a szovjetek mögött lett második a csoportjában, szintén négy győzelmet begyűjtve, mint két évvel azelőtt. Az elődöntőben a jugoszlávok egy ponttal győztél le Killik csapatát, 72–71-re. A harmadik hely a csehszlovákok elleni sikerrel lett meg ismét. Az olimpiai kijutás azonban egy selejtezőtornán elúszott, miközben a jugoszlávok az olimpián is másodikok lettek.

Bajnoki arany az MTK-val, Eb-4. hely a válogatottal

1990 és 1994 között az MTK edzője lett, és 1991-ben bajnoki aranyérmet ünnepelhetett csapatával. 1995-ben kérték fel a szövetség vezetői, hogy vállaljon szerepet ismét a válogatott irányításában. Elvállalta, Rátgéber Lászlóval az 1997-es magyar–román rendezésű tornán a spanyolok legyőzésével bejutott a legjobb négy közé a csapat, de a negyedik bronzérmet nem tudta megszerezni. Az elődöntőben Szlovákiától, a harmadik helyért Németországtól kapott ki.

Emlékezete

Killik László a mesteredzői címét 1981-ben kapta, elismerésében közrejátszott az olimpián elért negyedik hely. A kosárlabdasport halhatatlanjai közé választották. A női Magyar Kupa 2017 óta viseli az egy évvel korábban elhunyt szakember nevét.