Rendkívüli tudásvággyal járta a világot
Korán elveszítette a szüleit, tízéves volt, amikor meghalt az apja, 18 évesen teljesen árván maradt. Békésen érettségizett 1930-ban, előtte kelmefestői képesítést szerzett, hogy a megélhetését biztosítani tudja. Felvették a Testnevelési Főiskolára, a rengeteg tanulás mellett minden munkát elvállalt, hogy el tudja magát tartani. Emellett kiválóan tanult, előbb Genfben, majd az Egyesült Államokban kapott ösztöndíjat. Hatalmas tudásszomj jellemezte, egyetemről egyetemre járt, és folyamatosan képezte magát. 1937-ben tért haza, egy év múlva a Pázmány Péter Egyetemen pszichológiából doktorált. Az USA-ban ismerte meg a kosárlabdát, bekerült az egyetemi csapatba, és a sportág élete végéig elkísérte. Alapító tagja 1942-ben a magyar szövetségnek, alelnökké választották 1955-től pedig elnöke lett. Hogy az amerikai szakirodalom meghonosodott Magyarországon, az neki köszönhető. Már a negyvenes években hiánypótló könyvek szerzője. A kosárlabda magyar nyelvezetének kialakításában úttörő szerepet vállalt. A nemzetközi vérkeringésben a kezdetektől tudatosan vett részt.
Rektor és mesteredző
1947-ben lett a TF rektora, 1951-ig töltötte be ezt a pozíciót. A nevéhez köthető, hogy tanszékeken zajlott az oktatás, korán felismerte a specializáció jelentőségét. Kerezsi Endrével az egész testnevelő tanári képezést is megreformálták. Testnevelési Tudományos Kutató Intézet igazgatója volt, majd ezután nyugdíjba vonulásáig főiskolai tanárként oktatta a TF-en a „Tudományos kutatás” című tantárgyat. A kosárlabdát sosem hagyta el, 1957-ig aktív játékvezető volt. A Ferencvárosban edzéseket is tartott, a mesteredzői címet 1961-ben kapta meg. 1960-tól 1980-ig a FIBA pénzügyi bizottságának elnöke, és a szervezet nemzetközi ellenőre. 1956-ban az UNESCO mellett működő Testnevelési és Sport Világtanácsa (CIEPS) alapító tagja, 1956-tól 1972-ig alelnöke. Nemcsak a FIBA elnökségének, hanem végrehajtói bizottságának is tagja volt.
Nagy formátumú, klasszikus diplomata
Műveltsége kimagasló volt, ahogy nyelvtudása is, törekedett arra, hogy egy-egy partnere anyanyelvén meg tudjon szólalni. Öt nyelven beszélt felső fokon. Kisujjában volt a sportdiplomácia. Amikor a szovjetek az 1955-ös budapesti Eb-n szóvá tették, hogy ne két nyugati, francia és olasz bíró vezesse az aranyéremről döntő magyar-szovjet összecsapást, helyeselt. A francia helyett a török Atakolt állította csatasorba. Sok mindenre gondoltak a szovjetek, de erre nem, ismét viszont már nem merték szóvá tenni, hogy más a jelöltjük. Az egyik anekdota szerint egy kínai vezetővel is szót értett, noha nem tudta a nyelvet, de valahogy elboldogult vele tolmács nélkül is. Egész lényéből a felkészültség, az eltökéltség és az elmélyültség áradt, és imádott fogadásokat kötni, az sem érdekelte, ha esetleg veszített.
A szíve vitte el
1980-ban, a moszkvai olimpián lett rosszul, amikor a női csapat a negyedik helyen végzett. Vizsgálták a szívét, de nem derült ki semmi, aorta aneuryzmáját nem fedezték fel. Továbbra is nagy munkabírással dolgozott tovább, a kosárlabda szövetség tartott haza november végén, amikor újra rosszul lett, és elhunyt. Sok tervét nem tudta megvalósítani, generációk tekintettek rá mentorukként. Pályafutását odaadó, példamutató pedagógiai és szakmai munka jellemezte. Szakirodalmi munkássága mind hazai, mind nemzetközi téren kimagasló volt. Nemzetközi sportfórumokon felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar sportért. A világ minden részén ismerték, hiszen a nemzetközi kosárlabdaélet kiemelkedő egyénisége volt.
Emlékezete
1982. június 20-tól 24-ig, a nemzetközi szövetség, a FIBA megalakulásának 50. évfordulóján Hepp Ferenc emléktornát rendeztek a Budapest Sportcsarnokban. A Testnevelési Főiskola 1982-ben a Hepp Ferenc-emlékérmet alapított. 1986-ban általános iskola vette fel nevét Békésen. Mellszobra a Testnevelési Főiskola parkjában található.