Hepp

Ferenc

Hepp Ferenc korán elveszítette a szüleit, tízéves volt, amikor meghalt az apja, majd 18 évesen teljesen árván maradt. Békésen érettségizett 1930-ban, előtte kelmefestői képesítést szerzett, hogy a megélhetését biztosítani tudja. Felvették a Testnevelési Főiskolára, a rengeteg tanulás mellett minden munkát elvállalt, hogy el tudja magát tartani. Emellett kiválóan tanult, előbb Genfben, majd az Egyesült Államokban kapott ösztöndíjat. Hatalmas tudásszomj jellemezte, egyetemről egyetemre járt, és folyamatosan képezte magát. 1937-ben tért haza, egy év múlva a Pázmány Péter Egyetemen pszichológiából doktorált. Az USA-ban ismerte meg a kosárlabdát, bekerült az egyetemi csapatba, és a sportág élete végéig elkísérte. Alapító tagja volt 1942-ben a magyar szövetségnek, amelynek előbb alelnökévé választották, 1955-től pedig a szervezet elnöke lett. Hogy az amerikai szakirodalom meghonosodott Magyarországon, neki köszönhető. Már a negyvenes években hiánypótló könyveket írt. A kosárlabda magyar nyelvezetének kialakításában is úttörő szerepet vállalt. A nemzetközi vérkeringésben a kezdetektől tudatosan vett részt.

Dr. Hepp Ferenc 1947-ben lett a TF rektora, 1951-ig töltötte be ezt a pozíciót. A nevéhez köthető, hogy tanszékeken zajlott az oktatás, korán felismerte a specializáció jelentőségét. Kerezsi Endrével a teljes testnevelő tanári képzést is megreformálták. A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet igazgatója volt, ezután nyugdíjba vonulásáig főiskolai tanárként oktatta a TF-en a „Tudományos kutatás” című tantárgyat. A kosárlabdát sosem hagyta el, 1957-ig aktív játékvezető volt. A Ferencvárosban edzéseket is tartott. A mesteredzői címet 1961-ben kapta meg. 1960-tól 1980-ig a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) pénzügyi bizottságának elnöke, és a szervezet nemzetközi ellenőre. 1956-ban az UNESCO mellett működő Testnevelési és Sport Világtanács (CIEPS) alapító tagja, 1956-tól 1972-ig alelnöke. Nemcsak a FIBA elnökségének, hanem a végrehajtói bizottságának is tagja volt.

Műveltsége kimagasló volt, ahogy nyelvtudása is, törekedett arra, hogy egy-egy partnere anyanyelvén meg tudjon szólalni. Öt nyelven beszélt felsőfokon. Kisujjában volt a sportdiplomácia. Amikor a szovjetek az 1955-ös budapesti Eb-n szóvá tették, hogy ne két nyugati, francia és olasz bíró vezesse az aranyéremről döntő magyar–szovjet összecsapást, helyeselt. A francia helyett a török Atakolt állította csatasorba. Sok mindenre gondoltak a szovjetek, de erre nem, ismét viszont már nem merték szóvá tenni, hogy más a jelöltjük. Az egyik anekdota szerint egy kínai vezetővel is szót értett, noha nem tudta a nyelvet, de valahogy elboldogult vele tolmács nélkül is. Egész lényéből a felkészültség, az eltökéltség és az elmélyültség áradt, és imádott fogadásokat kötni, az sem érdekelte, ha esetleg veszített.

1980-ban, a moszkvai olimpián lett rosszul, amikor a női csapat a negyedik helyen végzett. Vizsgálták a szívét, de nem derült ki semmi, aorta aneurizmáját nem fedezték fel. Továbbra is nagy munkabírással dolgozott tovább, a kosárlabda szövetségből tartott haza november végén, amikor újra rosszul lett, és elhunyt. Sok tervét nem tudta megvalósítani, mégis generációk tekintettek rá mentorukként. Pályafutását odaadó, példamutató pedagógiai és szakmai munka jellemezte. Szakirodalmi munkássága mind hazai, mind nemzetközi téren kimagasló volt. Nemzetközi sportfórumokon felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar sportnak. A nemzetközi kosárlabdaélet kiemelkedő egyéniségét a világ minden részén ismerték.

1982. június 20–24-ig, a nemzetközi szövetség, a FIBA megalakulásának 50. évfordulóján Hepp Ferenc-emléktornát rendezett a Budapest Sportcsarnokban. A Testnevelési Főiskola 1982-ben Hepp Ferenc-emlékérmet alapított. 1986-ban általános iskola vette fel nevét Békésen. Mellszobra a Testnevelési Egyetem parkjában található.