Kosárlabda
Mesteredző

Haris
Ferenc

Az 50-es évek végén a kosárlabda-válogatott közelébe került, de a neve igazán a Központi Sport Iskola egyik alapítójaként lett ismert. Mesteredző volt, ezrekkel szerettette meg a sportágat.

Születési hely
Diósgyőr
Születési idő
1937. jún. 28.
Halálának ideje
1996. máj.
Halálának helye
Luxemburg
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

A KSI-ben végzett munka emelte magasra a női válogatottat

Diósgyőrből indult, és ifjúként szerepelt Páder János kosaras válogatottjában, majd 1963-ban alapítója volt a Központi Sportiskola (KSI) kosaras szakosztályának. Hogy milyen munkát végzett, arról dr. Ajkay Zoltán, a női válogatott csapatvezetője a 80-as években érzékletesen fogalmazta meg a véleményét. "A legjobbak kiemelkedése a nemzetközi középmezőnyből egyértelműen összefügg az első nagy KSI-nemzedék felfutásával. A teljesség igénye nélkül sorolom, Kiss Lenkére, Szuchy Mártára, Beloberk Évára, Németh Ágira gondolok, de még hosszan lehetne folytatni a felsorolást." Haris sikeresen edzősködött a MAFC és a BSE férficsapatainál, előbbivel 1970-ben megnyerte az országos bajnokságot. 1977 januárban a szövetség szakfelügyelői posztjára nevezték ki, Szabó Jánost váltotta. Nemsokára visszatért nagy szerelméhez, a KSI-hez, ahol ismét remek csapatot formált. 1987-től Luxemburgban irányította a felnőtt férfi válogatottat, és fiatalok százaival szerettette meg a sportágat. 1996-ban érkezett a halálhíre, méltósággal viselt gyógyíthatatlan betegség után hunyt el.

Források

Fehér Ferenc, az egykori kitűnő kosárlabdázó a Csodás évek című, a KSI-ről szóló könyvében, egyebek mellett, néhány történettel rajzolta a meg az általa mélységesen tisztelt, Mágusnak nevezett Haris Ferenc portréját. Mint írta, Haris a feleségével, Bild Katalinnal a Kertész utcai lakásukon a napi többszöri edzések után is „szakmáztak”, melyik tanítványuknak van jó vagy rossz keze. Haris versenyt rendezett kézfinomítás címén a nagyszoba szőnyegén matchbox autókkal, hogy ki tudja a kis miniautót úgy ellökni-elgurítani, hogy az pontosan a szőnyeg szélén álljon meg. Úgy vezette a kék Skodáját, hogy közben folyamatosan hátrafelé nézett, persze a kosárlabdáról beszélgetve. Fanatizmusára jellemző volt, hogy a KSI-ben akadt egy kétméter fölötti fiú és egy 195 centis lány, szerette volna, hogy lépjenek frigyre, s legyen magas kosaras utánpótlása a honi sportéletnek. Mint Fehér Ferenc megfogalmazta: „Nem jött létre a frigy, de az ötlet igazi Haris-elgondolás”,

Források

Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? A Népsport és a Nemzeti Sport lapszámai Fehér Ferenc: Csodás évek

Egyesületei

1948 — 1949
Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre
Diósgyőr
1949 — 1956
Diósgyőri Vasas
Diósgyőr
1956 — 1956
TF Haladás
Budapest
1957 — 1960
Testnevelési Főiskola SE
Budapest
1961 — 1966
Városi Tanács Sportköre
Budapest